Az elmúlt hetekben a Kiskunhalas környéki szénhidrogén-kutatásról sok, egymásnak is ellentmondó információ jelent meg. A CanCambria Hungary Kft. és leányvállalatai ezzel a közleménnyel szeretnék tényszerűen és érthetően bemutatni, pontosan milyen tevékenység zajlik a térségben, milyen felhatalmazás alapján, és mire számíthatnak az érintett települések lakói a következő hetekben.
A lényeg röviden:
- A Kiskunhalas koncessziós területen nyílt, állami pályázaton elnyert jog alapján, hatósági engedéllyel kutatás A kutatás első lépése egy 3D szeizmikus mérés, amely nem fúrás, nem kitermelés és nem rétegrepesztés, és elsősorban a régióban máshol már ismert és termelt sekély olajelőfordulásokat vizsgálja.
- Ettől függetlenül, a vállalatcsoporthoz tartozó Delcuadra Kft. a balotaszállási bányatelkén egy korábban már megtalált és termelt mélységi gáztelep továbbfejlesztésére kapott engedélyt, amely két kútra vonatkozik; az elsőt 2027-ben tervezi lemélyíteni.
- A nyilvánosságban keringő állítások jelentős része – a „palagáz”, a „több millió liter eltűnő víz”, a „vegyszerkoktél az ivóvízben”, a „száz kút egyszerre” – téves vagy félrevezető; a tényeket az alábbiakban pontról pontra bemutatjuk.
- A szeizmikus mérés aktív szakasza november 15-én kezdődik és körülbelül egy hónapig tart, de egy-egy települést, körzetet csak 1–2 hétig érint. Az ezzel járó átmeneti zaj- és forgalomterhelésért a vállalat a lakosság megértését kéri.
1. A kiskunhalasi koncesszió: nyílt pályázaton, a legjobb ajánlattal
A Kiskunhalas szénhidrogén-koncessziós területet a magyar állam az Energiaügyi Minisztérium által 2024 őszén meghirdetett, öt év szünet utáni nyilvános koncessziós pályázati eljárásban hirdette meg. A 2025 januárjában benyújtott pályázatokat bíráló bizottság értékelte, és a koncessziók odaítéléséről a bányatörvény rendelkezései szerint, a bizottság javaslata alapján az energiaügyi miniszter döntött. Ugyanebben a körben nyert el területeket a MOL Nyrt. (Hatvan, Kiskőrös, valamint a TPOC-val együtt Buzsák és Tamási) és a HHE Group Kft. (Csongrád); a Kiskunhalas területre a CanCambria Hungary Kft. adta az államnak a legjobb ajánlatot. A koncessziós szerződést a felek 2025. június 10-én írták alá, a vállalat a koncessziós díjat 2025 júliusában teljes egészében megfizette.
A koncesszió 20 évre szól, a 945,9 km²-es terület a felszíntől 6000 méter mélységig terjed, és a már meglévő, más vállalkozók által birtokolt bányatelkeket nem tartalmazza. A koncessziós jog – mint minden hazai szénhidrogén-koncesszió – nem határozza meg, hogy milyen jellegű szénhidrogént lehet kutatni: egyaránt kiterjed a kőolajra és a földgázra, a hagyományos és a nem hagyományos előfordulásokra, valamennyi mélységben. A pályázat tárgya a szénhidrogén-kutatás, és „találat esetén” a feltárás és kitermelés – a kitermelés tehát nem automatikus következménye a koncessziónak, hanem minden egyes lépése külön hatósági engedélyhez kötött.
A vállalt kutatási munkaprogramot a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által 2026 februárjában jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv rögzíti: 3D szeizmikus mérés legkésőbb 2027 végéig, majd két kutatófúrás legkésőbb 2029 végéig. A vállalat a program első lépését, a szeizmikus mérést előrehozva, már 2026-ban teljesíti. A koncessziós területre jóváhagyott kutatási terv rétegrepesztést nem tartalmaz – ezt az illetékes minisztérium is megerősítette a térség országgyűlési képviselőjének adott tájékoztatásában.
Mit keres a 3D szeizmikus mérés?
A mostani, „Soltvadkert 3D” elnevezésű mérés elsődleges célja a sekély, hagyományos kőolaj-előfordulások vizsgálata. A Kiskunság és a Duna–Tisza köze évtizedek óta termelő olaj- és gázvidék: a mérési területtel szomszédos, régóta ismert mezők együttesen több mint 160 millió hordó olajegyenértéket termeltek, és a mérési terület egy korábban termelő mezőt is magában foglal, amely a mérés kalibrálását szolgálja. A vállalat a korábbi, régi szeizmikus adatok alapján tíz lehetséges olajcsapdát azonosított; a 3D mérés feladata, hogy ezeket rangsorolja, és eldöntse, melyik érdemes a későbbi kutatófúrásra. Az új földtani adatok ugyanakkor a térség vízföldtani és geotermikus megismerését is szolgálják, és a mérés után az SZTFH Földtani Igazgatóságához is bekerülnek.
2. Balotaszállás: egy régóta ismert gáztelep fejlesztése – a koncessziótól függetlenül
A vállalatcsoporthoz tartozó Delcuadra Kft. a kiskunhalasi koncessziós területtől jogilag és műszakilag független, saját bányatelekkel rendelkezik: ez a Balotaszállás IX. szénhidrogén bányatelek. A bányatelket még a 2000-es évek végén állapították meg; a Toreador Hungary Kft., majd az osztrák RAG és a Delta Hydrocarbons közös vállalata, a Delcuadra Kft. kutatta, amelyet a CanCambria Hungary Kft. 2023 januárjában vásárolt meg. A koncessziós pályázat kiírásakor az állam ezt a bányatelket – a térség többi hatályos bányatelkével együtt – kivette a koncessziós területből.
Ezen a bányatelken a mélységi, ún. tömött homokkőben tárolt földgázt („tight gas”) nem most fedezték fel: a Kiskunhalas–I. (1986–87), Kiskunhalas–Dél–I. (1988) és Balotaszállás–Észak–1. (2009) mélyfúrások több mint 3900–4500 méter mélységben igazolták a gáz jelenlétét. A Balotaszállás–Észak–1. kutat 2011-ben, mintegy 3200 méteres mélységben rétegrepesztéssel termelésbe állították – a művelethez kizárólag engedélyezett összetételű, több mint 98%-ban vizet és homokot tartalmazó folyadékot használtak –, a gázt a közeli vezetékbe táplálták. A kutatás, a repesztés és a termelés a helyi lakosság támogatása mellett, konfliktus és bármilyen környezeti káresemény nélkül zajlott; a kutat végül az akkori rendkívül alacsony gázárak miatt zárták le, nem műszaki vagy környezeti okból.
A Delcuadra Kft. ennek a már ismert telepnek a továbbfejlesztésére kapott hatósági jóváhagyást: az SZTFH 2025 szeptemberében hagyta jóvá a CC-Ba-É-2 és CC-Ba-É-3 jelű két értékelő kút lemélyítésére és kiképzésére vonatkozó műszaki üzemi tervet. Az első kutat a vállalat 2027-ben kívánja lemélyíteni. Fontos tudni, hogy a műszaki üzemi terv jóváhagyása nem azonos egy esetleges rétegrepesztés engedélyezésével: a repesztés pontos műszaki terve csak a kút lefúrása és a tárolóréteg tényleges megismerése után készíthető el, és azt külön kell benyújtani a bányafelügyeletnek, amely azt csak a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szigorú feltételek igazolt teljesülése esetén hagyhatja jóvá.
A két tevékenység – a koncessziós területen folyó sekélyolaj-kutatás és a balotaszállási bányatelken tervezett mélygáz-kútfúrás – egymástól független. Más a jogalapjuk (koncesszió, illetve bányatelek), más a céljuk (sekély kőolaj, illetve mély földgáz), más a helyszínük, és más az időbeli ütemezésük is. A mostani szeizmikus mérés eredményei nem a balotaszállási kutak fúrását készítik elő.
Térkép: a 945,9 km²-es Kiskunhalas koncessziós kutatási terület (kék) és a tőle jogilag független, 131,9 km²-es Balotaszállás IX. bányatelek (narancs, Delcuadra Kft.) a települési közigazgatási határokkal; a zöld háromszögek a 2026. november–decemberi 3D szeizmikus méréssel érintett kilenc települést jelölik. Forrás: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága bányászati területek nyilvántartása (2026. 11. 04.), közigazgatási határok: OpenStreetMap.
3. Tévhitek és tények
A térségben terjesztett petíciók és fórumok több állítása alapvetően téves vagy a hazai viszonyokra nem alkalmazható. Az alábbiakban a leggyakoribbakat vesszük sorra.
„Palagáz-kitermelés készül a Homokhátságon.”
Nem. Magyarországon, így Balotaszálláson sem palagázról van szó. A palagáz az anyakőzetben (agyagpalában, márgában) kötött gáz, amelyet jellemzően 500–2500 m mélységben, hosszú vízszintes kutakkal, 10–40 szakaszos, nagy volumenű repesztéssel termelnek – ez az észak-amerikai gyakorlat. Balotaszálláson a gáz tömött homokkőben, 3000 méternél mélyebben található, és függőleges kutakkal, néhány, kis volumenű repesztéssel termelhető. Ezt a különbséget a német szabályozás is tükrözi: Németország a homokkőben végzett repesztést engedélyezi, a palagáz-repesztést tiltja. A palagáz-iparból vett ijesztő példák így a hazai mélygázra nem alkalmazhatók.
„A szeizmikus mérés már repesztés, fúrás, kitermelés.”
Nem. A 3D szeizmikus mérés kizárólag adatgyűjtés a felszínről: kis energiájú rezgéshullámokat keltenek, amelyek a mélyben lévő rétegekről visszaverődve a felszíni érzékelőkbe jutnak – hasonlóan az orvosi ultrahanghoz. Nem történik fúrás, nem kerül semmilyen anyag a talajba, és a mérés nem használ vizet. A mérés önmagában semmilyen későbbi tevékenységről nem dönt.
„Kutanként több millió liter, akár 15 000 köbméter édesvíz tűnik el örökre.”
Ez amerikai palagáz-adat, nem hazai. A hazai repesztéseknél egy művelet vízigénye 600–650 m³, egy kút teljes repesztési programja 2000–2600 m³ – nagyjából egy olimpiai úszómedencényi víz, az amerikai palagázkutak mediánjának fele-harmada, és töredéke az EU által „masszív repesztésnek” tekintett 10 000 m³-es küszöbnek. A vizet nem a gazdálkodás számára elérhető talajvízből biztosítják; a besajtolt folyadék jelentős része a kút megnyitása után visszatermelődik, zárt tartályos rendszerben kezelik és újrahasználják. A Homokhátság talajvízszint-süllyedését a tudományos irodalom a csapadékhiányra, a növekvő párolgásra és a masszív, öntözési célú vízkivételre vezeti vissza.
„Vegyszerkoktél kerül az ivóvízbe.”
A repesztőfolyadék 98–99,5%-a víz és homok; a 2011-es balotaszállási repesztésnél az üzemeltető kizárólag vizet és homokot használt. Az esetlegesen használt adalékok (pl. élelmiszeripari sűrítő guargumi, borátsók, citromsav) ismert, REACH-szabályozott anyagok, összetételüket a hatóságnak be kell nyújtani. A repesztett réteg és az ivóvízadó rétegek között 2–4 km vastag, több vízzáró réteget tartalmazó kőzetoszlop van; a világon valaha mért legnagyobb mesterséges repedésmagasság kb. 590 m, a hazai kis volumenű repesztéseknél ez 100–150 m. A repedésen át történő ivóvíz-szennyeződés a hazai mélységviszonyok mellett fizikailag nem reális forgatókönyv. Ezt a tapasztalat is igazolja: Magyarországon 1947 óta közel 2000 rétegrepesztés történt, és az országos bányakapitány 2026 szeptemberében megerősítette, hogy a bányafelügyeletnek ezekkel összefüggő környezeti káreseményről nincs bejelentése; Alsó-Szászországban 320, Hollandiában 338 mélygáz-repesztés után a hatóságok ugyanezt állapították meg.
„A repesztés földrengéseket okoz.”
A nemzetközi adatok szerint a repesztett kutak kevesebb mint 1%-ánál mérhető indukált rengés, és ezek nagy volumenű, vízszintes palagáz-műveletekhez kötődnek; a hazai kis volumenű, függőleges repesztéseknél ez a kockázat elhanyagolható, a kontroll mérések alapján a „rengés” kimutatási határ közeli, vagy az alatti. Alsó-Szászországban több mint 320 repesztés után épületkár nem ismert. A balotaszállási kutaknál a vállalat mikroszeizmikus monitoringot alkalmaz.
„Radioaktív szennyezés fenyeget.”
A mélységi rétegvizekben természetes eredetű radioaktív anyagok (NORM) előfordulhatnak – ez minden hagyományos olaj-, gáz- és termálvíz-termelés ismert, szabályozott velejárója (487/2015. Korm. rendelet), nem a repesztés sajátossága. A termelt vizet zárt rendszerben kezelik.
„Száz gázkutat fúrnak a Homokhátságba.”
A vállalat hosszú távú, 10–20 éves fejlesztési elképzelése valóban több kúttal számol, de ez jelenleg terv, nem engedély. Ma két kútra van jóváhagyott műszaki üzemi terv Balotaszálláson, és minden további kút külön engedélyezési eljárás tárgya. Egy teljes kiépítés esetén is a kutak sűrűsége átlagosan egy kút 10 km²-enként lenne, sok évre elosztva – a Kiskunságban évtizedek óta jelen lévő hagyományos szénhidrogén-bányászathoz hasonló léptékben.
„Titokban, engedély nélkül, a lakosság megkérdezése nélkül zajlik.”
A koncessziót nyilvános állami pályázaton nyerte el a vállalat, a szerződést az állam kötötte meg. Minden tevékenységet – a szeizmikus mérést, a kutak fúrását, egy esetleges repesztést – az SZTFH külön engedélyez és felügyel; a mérést a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrei is ellenőrzik. Az érintett földtulajdonosokat a bányatörvény szerint a munkák előtt legalább 8 nappal értesítik, a hirdetmények az önkormányzatoknál elérhetők. A vállalat elkötelezett amellett, hogy a térség lakóival, gazdálkodóival és önkormányzataival folyamatos, nyílt párbeszédet folytasson, és minden kérdésre tényszerű választ adjon.
Amit fontosnak tartunk elismerni: a kutatással járó területhasználat, forgalom, zaj és a tájékoztatás igénye valós, jogos helyi kérdések. Ezek azonban nem a technológia, hanem a kivitelezés kérdései, amelyeket tervezéssel, egyeztetéssel és kártalanítással kell kezelni – ahogy azt a Kiskunságban évtizedek óta működő szénhidrogén-bányászatban is teszik.
4. A 3D szeizmikus mérés: mire számíthatnak a lakosok november 15-től?
A CanCambria Kiskunhalas Szénhidrogén Koncessziós Kft. megbízásából a magyar Acoustic Geofizikai Szolgáltató Kft. (AGS) megközelítőleg 215 km²-es területen végez háromdimenziós szeizmikus mérést Soltvadkert, Bócsa, Tázlár, Pirtó, Kiskunhalas, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Szank és Móricgát településeket érintően. Az AGS a régióban számos nagy felmérést végzett már, és a CanCambria 2023–2024-es balotaszállási mérését is biztonságosan, minimális felszíni beavatkozással hajtotta végre. A munkálatok idejére az AGS Kiskunmajsán tart fenn telephelyet, és helyi munkaerőt is foglalkoztat: a projekt napi közel 90 embernek ad munkát.
Ütemezés. A geodéziai előkészítés (a mérési pontok kitűzése számozott fakarókkal) október végén megkezdődött. A mérés aktív szakasza – az érzékelők kihelyezése és a rezgéskeltés – november 15-én indul, és közel egy hónapot vesz igénybe. Fontos azonban, hogy a zaj- és forgalomterhelés nem a teljes időszakban és nem a teljes területen jelentkezik egyszerre: a mérőcsoport körzetről körzetre halad, így egy-egy település vagy határrész jellemzően 1–2 hétig érintett, utána a szakemberek minden eszközt és jelölőkarót összegyűjtenek, és továbbvonulnak.
Mivel jár ez a gyakorlatban?
- A kijelölt pontokra kisméretű, vezeték nélküli érzékelőket helyeznek ki, amelyek néhány napig maradnak a területen. Ezek kizárólag szeizmikus kutatásra alkalmasak, más számára értéktelenek. Kérjük, hogy a karókat és az érzékelőket ne mozdítsák el.
- Speciális vibrátorjárművek haladnak a dűlőutakon és a földeken, és egy-egy ponton néhány perc alatt keltik a mérőjelet. Zajuk a nagyobb mezőgazdasági gépekéhez hasonló, és a járművek napközben, a településeken áthaladva átmenetileg megnövekedett forgalmat jelentenek.
- Lakóépületek közelében a rezgést folyamatosan műszeresen ellenőrzik; minden épületet a legszigorúbb, műemléki kategória szerint kezelnek, így a rezgés a szabványos határérték alatt marad. Lakott ingatlanon érzékelőt csak a tulajdonos hozzájárulásával helyeznek el.
- A rezgéskeltés nem jár talajbolygatással, vízhasználattal, erdőigénybevétellel vagy fakivágással.
- Az esetleges taposási kárt a bányatörvény alapján a megrendelő köteles megtéríteni; a kárrendezést az AGS munkatársai mezőgazdasági kárszakértő bevonásával, a helyszínen, közvetlenül az érintett tulajdonosokkal egyeztetve intézik.
A vállalat tisztában van azzal, hogy a mérés néhány hétre kellemetlenséget okoz az érintett településeken, és ezért a lakosság megértését és türelmét kéri. Cserébe azt vállalja, hogy a munkát a lehető legrövidebb idő alatt, a legkisebb zavarással végzi el, minden kárt megtérít, és minden felmerülő kérdésre készséggel válaszol. Az új, modern szeizmikus mérésből származó földtani adatok a későbbiekben felhasználhatók a vízföldtani és geotermikus kutatások során, így a lakosság többszörösen is profitál a mérésekből.
Kapcsolat
A szeizmikus méréssel, az érintett ingatlanokkal és a kártalanítással kapcsolatban (Acoustic Geofizikai Szolgáltató Kft.):
- Romvári Zalán – tel.: +36 70 375 6280, e-mail:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. - Braun Nóra – tel.: +36 20 573 5969, e-mail:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Sajtókapcsolat, CanCambria Hungary Kft.:
Bartos Virgil ·
