2017. március 30., csütörtök


COMPÓ Horgászegyesület

2016-05-18 | JEGYZŐKÖNYV a 2016. ápirlis 10-i taggyűléséről

JEGYZŐKÖNYV

 

Készült a Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület 2016. ápirlis 10-i taggyűléséről

 

Jelen vannak:  csatolt jelenléti ív szerint 19 fő egyesületi tag.

 

Kádár István: Az ülést megnyitja.  A jegyzőkönyv vezetésére Belágyi Mihályt, a jegyzőkönyv hitelesítésére  Kapás Zoltánt és Horváth Sándort javasolja azzal, hogy a jegyzőkönyvet még a később megválasztásra kerülő elnök fogja  aláírni.

 

Kéri a taggyűlésen megjelenteket, hogy kézfelemeléssel szavazzon az, aki a jegyzőkönyv vezetőjét és a hitelesítőket elfogadja.

 

A Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület  taggyűlése  19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül a javasolt személyeket elfogadta.

 

Kárád István: Megállapítja, hogy a taggyűlés határozatképes, mert a 33 egyesületi tagból 19 fő jelen van, a megjelenési arány 57,5 %. Javasolja, hogy a taggyűlésen a meghívó szerinti napirendekről tárgyaljanak, kéri, aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel szavazzon:

 

A Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület taggyűlése 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül a taggyűlés napirendjét az alábbiak szerint  elfogadta.

 

1./ Az egyesület elnökségének beszámolója a 2015.évi tevékenységéről.

E.a: Kádár István elnök

 

2./ Az egyesület új alapszabályának elfogadása.

E.a: Kádár István elnök

 

3./ A pirtói Szamóca horgásztó tulajdonjogának rendezése.

E.a: Kádár István elnök

 

4./ Egyesület tisztségviselőinek megválasztása.

E.a: Kádár István elnök

 

5./ Egyebek.

 

A NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA

 

1./ Az egyesület elnökségének beszámolója a 2015.évi tevékenységéről.

E.a: Kádár István elnök és Sütöri Balázs gazdasági vezető

 

Kádár István: Jó gazdasági évet zártunk 2015-ben. sikerült a nagyréti és a Szamóca tóba is halat telepíteni. Az önkormányzattól, a megyei szövetségtől is kaptunk halasításhoz támogatást, így mindkét tóban eredményesen lehetett horgászni. A tagsági díjakból takarmányt is vásároltunk a halaknak, főleg a Szamóca tóba kellett etetni a halakat, a nagyréti tóban a halak természetes módon is találtak kellő mennyiségű táplálékot.

Az egyesületnek a bankban kicsivel több, mint 440 ezer forintja van, ebből idén is tudunk gazdálkodni.

Az új horgászigazolványok ( állami jegyek )  kiosztásra kerültek, fontos, hogy mindenki jól vezesse, mert aki nem az előírásoknak megfelelően vezeti,  azt a halőrök könnyen feljelenthetik.

Az egyesületi tó víztérkódja: 03-067. Ezt a számot is fel kell tüntetni a fogási naplóba.

Az egyesület gazdálkodásáról részletes kimutatás is készült, azt a jegyzőkönyvvel együtt feltesszük a www.pirto.hu honlapra.

Köszönetét fejezi ki azoknak az egyesületi tagoknak, akik a Szamóca tónál a szélkerék gyártásában, felállításában segítkeztek,  mert az üzembe helyezése óta a vízutánpótlás folyamatos.

Kéri a beszámoló elfogadását.

 

A Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület taggyűlése 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül  az alábbi határozatot hozta: az elnökség munkájáról szóló beszámolót elfogadta.

 

 

1/2016.(IV.10.)sz. határozat

az egyesület vezetőségének 2015.évi beszámoló elfogadásáról

 

A taggyűlés elfogadja az egyesület vezetőségének 2015.évi munkájáról szóló beszámolót.

 

2./ Az egyesület új alapszabályának elfogadása.

E.a: Kádár István elnök

 

Kádár István: Felkéri Belágyi Mihályt, aki az új alapszabályt elkészítette, hogy ismertesse a legfontosabb változásokat a régi alapszabályhoz képest.

 

Belágyi Mihály: A civil szervezetekről szóló törvény és a PTK módosítása miatt minden civil szervezetnek 2016.március 15-ig  át kell dolgoznia a törvényi előírásoknak megfelelően az alapszabályát. Az egyesület jelenlegi alapszabálya 2009-ben készült. Nagyon sok helyen kellene módosítani, ezért a régi alapszabályt javasolja hatályon kívül helyezni és az új alapszabályt elfogadni.

Az alapszabály-tervezetet a pirtói honlapon mindenki megnézhette, erről a meghívóban is tájékoztattuk a tagokat.

Néhány fontos eltérés a régihez képest:  Eddig volt egy három fős elnökség, volt felügyelő és fegyelmi bizottság. Olyan kicsi az egyesület, hogy szerinte nincs értelme a régi struktúra megtartásának, javasolja, hogy 5 fős vezetőség legyen  és három fős felügyelő bizottság. A fegyelmi ügyeket – ha lesz ilyen – a vezetőség is el tudja bírálni. Az alapszabályba beépült a tógazda feladatsora. Ez a régiben nem volt, de az egyesület már több éve megbízta Misándi Sándor tagtársat ezzel a feladattal. Ha az egyesületnek erre szüksége van, akkor célszerű az alapszabályba is rögzíteni. A tervezetben az egyesület neve helytelenül szerepel, a helyes megnevezés: Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület.

A régi alapszabályban nem rendezték a fiatalkorú egyesületi tagok jogait, ez szabályozásra került az újban. Tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesület taggyűlésén, de a döntéshozatalban nem. A  fiatalkorú tagnak nem kell halasítási díjat fizetni a tagfelvételkor. Az a fiatalkorú tag, aki beölti 18.életévét és korábban legalább 4 éve már tagja volt az egyesületnek,  neki nagykorú tagként sem kell halasítási díjat fizetni. ( VIII.fejezet 1.  g.pont)

 

Kádár István:  Mivel kérdés, észrevétel az új alapszabállyal kapcsolatban nem volt, kéri, aki elfogadja az egyesület alapszabályát, az kézfelemeléssel szavazzon.

 

A Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület taggyűlése 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi határozatot:

 

2/2016.(IV.10)sz. határozat

az egyesület alapszabályának  elfogadásáról

 

1./ A Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület taggyűlése  elfogadta az egyesület alapszabályát. Az új alapszabályt a megválasztásra kerülő új elnök és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért tagok, mint tanúk írják alá. Az alapszabály-tervezetbe ki kell javítani az egyesület nevét  a hivatalos bélyegzőlenyomatnak  megfelelően, ki kell egészíteni a megválasztásra kerülő új tisztségviselőkkel, majd aláírás után tagsági névsorral együtt meg kell jelentetni a www.pirto.,hu honlapon.

 

2./ Az Egyesület taggyűlése által a 4/2009 (III..22) sz. határozattal elfogadott Alapszabályát hatályon kívül helyezi.

 

3./ A pirtói Szamóca horgásztó tulajdonjogának rendezése.

E.a:  Kádár István elnök

 

 

Kádár István: Felkéri Belágyi Mihályt, hogy ismertesse a tó tulajdonjogával kapcsolatos javaslatát.

 

Belágyi Mihály:  A Szamóca tó a pirtói 086/34 hrsz-ú ingatlanon van, az ingatlan teljes területe 9835 m2. A terület művelési ága rét. Négy tulajdonosa van az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint:  Kádár István, Sütöri Balázs, Kékesi Tibor és Nagy Sándor. 2003-ban az ingatlan  vételára 200.000.- Ft volt.  A vételár akkor az egyesület  taggyűlése döntése alapján az egyesület  pénztárából lett kifizetve, mivel az egyesület  nem szerezhetett mg-i ingatlant.  2003.augusztus 1-én kelt bérleti szerződés  alapján a négy tulajdonos  a szerződés megkötésének napjától 99 évi időtartamra a COMPÓ Horgászegyesületnek adja szívességi használat jogcímen ellenszolgáltatás nélkül bérbe. A bérleti szerződésben még az is szerepel, hogy az  a felek jogutódjaira nézve is kiterjesztő hatállyal bir.

Ez  a  két szerződés szerinte aggályos, ezért ezen változtatni kellene. Nyilván a magánszemély tulajdonosok együttes döntése is kell hozzá, de a vételár biztosítása miatt az egyesület tagságának kell erről dönteni.

Milyen aggályok vannak ?  Egyrészt a művelési ág kérdése. Nyilván nem lehet horgászni réten, de az egyesület  civil szervezetként semmilyen támogatáshoz, pályázathoz nem tud hozzájutni a jelenlegi tulajdonosi szerkezet miatt. Az a javaslata, hogy a négy magánszemély ajándékozza az ingatlant az önkormányzatnak azzal a kikötéssel, hogy a területet csak és kizárólagosan a Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület – vagy esetleg annak jogutódja -  jogosult használni időkorlátozás nélkül úgy, hogy az új tulajdonos fele sem kell bérleti díjat fizetni. A művelési ág megváltoztatása és az önkormányzati tulajdonjog már rendezett viszonyokat eredményez, támogatások, pályázatok fognak megnyílni úgy, hogy az egyesületi érdek semmilyen módon nem sérülhet.

Az öröklés kérdése sem megoldott megnyugtatóan, hiszen bármely magánszemély halála esetén az örökösök  vagy egyáltalán nem foglalkoznak a tó tulajdonjogával, így aztán nem is biztos, hogy bekerülne a hagyatékba, a 99 éves bérleti jog lejárta után hogyan lehet majd kibogozni, hogy 2-3 generációt figyelembe véve kikkel lehetne meghosszabbítani a bérleti jogot. Hány hagyatéki, póthagyatéki eljárást kellene lefolytatni annak érdekében, hogy újból rendezett viszonyok legyenek.

 

Kádár István: Igaz, hogy a négy tulajdonos lenne az ajándékozó, de úgy érezte minden tulajdonos, hogy a  taggyűlés véleménye nélkül és a taggyűlés akarata ellenében nem döntenek.

Amennyiben a taggyűlés az ajándékozás mellett dönt, a  tulajdonosok ezt tudomásul veszik és elajándékozzák az ingatlant.

 

Kazinczi Mihály: Ki fizeti a költségeket ?

 

Nagy Ferenc: A művelési ág változtatásáért úgy tudjuk nem is kell fizetni, mert már több, mint 10 éve megváltozott, a kimérés költségét pedig igyekszünk úgy rendezni, hogy ne az egyesületnek kelljen kifizetni.

 

Szalma Ferenc: Egyetért azzal, hogy az önkormányzat legyen a tó új tulajdonosa, sokkal rendezettebb lesz így a viszony. Olyan ajándékozási szerződést és azután bérleti szerződést kell az önkormányzattal kötni, hogy a horgászegyesület érdeke ne sérülhessen később akkor sem, ha új polgármestere és új képviselői lesznek a falunak.

 

Sütöri Balázs: Ő is fontosnak tartja, hogy a taggyűlés foglaljon állást ebben az ügyben, amilyen döntés születik, ő azt fogja végrehajtani. A terület  közösségi pénzből lett megvéve, ők négyen csak névleges tulajdonosok.

 

Kádár István: Kéri, aki egyetért azzal, hogy a Szamóca tó tulajdonjogát ajándékozással az önkormányzatnak adja a négy tulajdonos az kézfelemeléssel szavazzon.

 

A Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület 19 szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi határozatot:

 

 

3/2016.(IV.10.)sz. határozat

a pirtói 086/34 hrsz-ú Szamóca tó tulajdonjogának rendezéséről

 

1./ A Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület egyetért azzal, hogy a pirtói 086/34 hrsz-ú Szamóca tó tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett magánszemély tulajdonosok Pirtó Község Önkormányzatának ajándékozzák ingyenesen azzal a feltétellel, hogy a tó további horgászegyesületi célra történő használat érdekében  önkormányzattal ingyenes használatra és határidő nélküli használati szerződést kössön az egyesület. 

2./ Az ajándékozási szerződésben ki kell kötni, hogy az önkormányzat az ingatlant az egyesület jóváhagyása nélkül nem adhatja el, nem terhelheti meg, harmadik személynek nem adhatja bérbe.

3./ A taggyűlés felhatalmazza az egyesület elnökségét, hogy az önkormányzattal a tó művelési ágának rendezése és a tulajdonjog önkormányzat javára való bejegyzés után a  használati szerződést megkösse.  

 

 

 

 

 

 

 

4./ Egyesület tisztségviselőinek megválasztása.

E.a: Kádár István elnök

 

Kádár István: Az új alapszabály elfogadása eredményeként módosítani kell a vezetőségi tagok számát,  meg kell szüntetni a  Fegyelmi Bizottságot és új intézményként került az Alapszabályba a tógazda, őt is meg kell választani.  A vezetőségi tagok felkerestek személyesen minden egyesületi tagot, hogy vállalnának-e  tisztséget az új vezetésben. A meghívóhoz mellékeltük azoknak a listáját, akik tisztséget vállalnának és a meghívóban kértük a tagtársakat, hogy mindenki tegyen ajánlást a vezetői tisztségekre.  A taggyűlés megkezdése előtt az ajánló szelvényeket összeszedtük, legalább három önként jelentkező kellene most, akik az ajánlásokat összegzik és az alapján döntenénk arról, hogy kik lesznek az egyesület új vezetői.

 

A taggyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy az ajánlások összegzését Belágyi Mihály, Kazinczi Mihály és Szalma Ferenc egyesületi tagok végezzék el. Az ajánlások összegzéséig az elnök szünetet rendel el.

 

Kádár István: kb. 20 perc alatt az ajánlások összegzése elkészült, felkéri Belágyi Mihályt, ismertesse az ajánlások eredményét és felkéri, hogy vezényelje le a tisztségviselők nyílt szavazással történő megválasztását.

 

Belágyi Mihály: Összesen 18 db ajánlószelvény lett leadva. A megválasztható 9 tisztségre 11 személyre érkezett ajánlat. A nyílt szavazás során minden ajánlatot kapott tagról is szavazhatunk, de az is megoldás lehet, hogy a kettő legkevesebb ajánlást kapóról még a szavazás megkezdése előtt döntünk, hogy róluk is szavazzunk-e vagy kihagyjuk őket a megválaszthatók közül.

 

A Taggyűlés 19 szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy a két legkevesebb ajánlatot kapott tag megválasztása  ne legyen  előterjesztve, őket töröljük az ajánlott személyek közül.

 

Belágyi Mihály: Király Kálmánra 6, Nagy Imrére ugyancsak 6 ajánlat érkezett, a taggyűlés döntése értelmében róluk nem fogunk szavazni.

 

Belágyi Mihály: Egyesület elnökére Kádár Istvánra 18 ajánlat érkezett. Kérdezi Kádár Istvánt, vállalja-e továbbra is az elnöki tisztséget.

 

Kádár István: igen, vállalja.

 

Belágyi Mihály: Kéri a taggyűlést, aki elfogadja, hogy az egyesület elnöke Kádár István legyen, az kézfelemeléssel szavazzon.

 

A taggyűlés 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül elnöknek megválasztotta Kádár Istvánt.

 

Belágyi Mihály: Elnökségi tagságra Sütöri Balázsra 16 ajánlat érkezett. Kérdezi Sütöri Balázst, vállalja-e az elnökségi tag tisztséget.

 

Sütöri Balázs: Igen, vállalja.

 

A taggyűlés 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül elnökségi tagnak  megválasztotta Sütöri Balázst.

 

Belágyi Mihály: Elnökségi tagságra Nagy Ferencre 10 ajánlat érkezett. Kérdezi  Nagy Ferencet,  vállalja-e az elnökségi tag tisztséget.

 

Nagy Ferenc:  Igen, vállalja.

 

A taggyűlés 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül elnökségi tagnak  megválasztotta Nagy Ferencet.

 

 

Belágyi Mihály: Elnökségi tagságra Kapás Zoltánra 13 ajánlat érkezett. Kérdezi  Kapás Zoltánt,   vállalja-e az elnökségi tag tisztséget.

 

Kapás Zoltán:   Igen, vállalja.

 

A taggyűlés 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül elnökségi tagnak  megválasztotta Kapás Zoltánt.

 

 

Belágyi Mihály: Elnökségi tagságra  Kiss Sándorra 14 ajánlat érkezett. Kérdezi  Kiss Sándort,    vállalja-e az elnökségi tag tisztséget.

 

Kiss Sándor:    Igen, vállalja.

 

A taggyűlés 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül elnökségi tagnak  megválasztotta  Kiss Sándort.

 

 

Belágyi Mihály:  A Felügyelő Bizottság elnökére Szalma Ferencre 17 ajánlat érkezett. Kérdezi  Szalma Ferencet,   vállalja-e a Felügyelő Bizottság elnöki tisztséget.

 

Szalma Ferenc:  Igen, vállalja.

 

A taggyűlés 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül a Felügyelő Bizottság elnökének megválasztotta Szalma Ferencet. 

 

Belágyi Mihály:  A Felügyelő Bizottság tagjára Deák Sándorra 10 ajánlat érkezett. Kérdezi  Deák Sándort,  vállalja-e a Felügyelő Bizottság tagsági  tisztséget.

 

Deák Sándor:   Igen, vállalja.

 

A taggyűlés 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül a Felügyelő Bizottság tagjának  megválasztotta  Deák Sándort.  

 

Belágyi Mihály:  A Felügyelő Bizottság tagjára  Kazinczi Mihályra  16 ajánlat érkezett. Kérdezi  Kazinczi Mihályt,   vállalja-e a Felügyelő Bizottság tagsági  tisztséget.

 

Kazinczi Mihály:    Igen, vállalja.

 

A taggyűlés 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül a Felügyelő Bizottság tagjának  megválasztotta  Kazinczi Mihályt.    

 

Belágyi Mihály:  A Tógazdának  Misándi Sándorra 16  ajánlat érkezett.  Kérdezi  Misándi Sándort,   vállalja-e a Tógazda   tisztséget.

 

Misándi Sándor:   Igen, vállalja.

 

A taggyűlés 19 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül a  Tógazdának   megválasztotta  Misándi Sándort.

 

Belágyi Mihály: Kéri a taggyűlést, hogy a nyílt szavazással megtörtént  választás összesített eredményét határozattal is erősítse meg a taggyűlés.

 

A Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület 19 szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi határozatot:

 

4/2016.(IV.10.)sz. határozat

A Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület elnöke, elnökségi tagjai, felügyelő bizottság elnöke és tagjai valamint a tógazda megválasztásáról.

 

A Pirtó „COMPÓ” Horgászegyesület taggyűlése az

 

Egyesület elnökének:                 Kádár István

Egyesület elnökségi tagjának:    Sütöri Balázs

                                                   Nagy Ferenc

                                                   Kapás Zoltán

                                                   Kiss Sándor

 

Felügyelő Bizottság elnökének:  Szalma Ferenc

Felügyelő Bizottság tagjának:     Deák Sándor

                                                    Kazinczi Mihály

 

Tógazdának:  Misándi Sándor

 

egyesületi  tagokat öt éves időtartamra megválasztotta.

 

 

Belágyi  Mihály: Gratulál a megválasztott tisztségviselőknek,    az ülés vezetését visszaadja Kádár Istvánnak.

 

Kádár István: az új vezetőség nevében köszöni a tagság bizalmát, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy minden egyesületi tag jó, nyugodt, rendezett körülmények között horgászhasson. Felkéri Sütöri Balázst, hogy a horgászrendről tegyen javaslatot.

 

Sütöri Balázs: Több tagtárs jelezte már, hogy jó lenne pontosítani a horgászrendet. Az egyesület mindkét taván alapvetően az országos horgászrend az irányadó. Pontyból kifogható méret alsó határa 30 cm, naponta kettő darab és hetente 1 amúr. A kifogható amúr legkisebb mérete 40 cm.

Kifogható továbbá naponta 5 kg egyéb hal.  Az éves fogható darabszám 30 db méretes nemes hal.

Tilalmi idő: javasolja tilalmi idő bevezetését május 2-től május 31-ig, de csak a Nagytóra, a Szamóca tavon nem lesz horgászati tilalom.

Mindkét tóban általános fogási tilalom érvényes a compóra, tehát compót független annak méretétől nem lehet a horgásznak elvinni.

Éjszakai horgászat: Meglehetősen vegyes a megítélés. Vannak, akik a teljes eltörlését tartanák jónak, vannak akik támogatják. Erről kéri a horgásztársak véleményét.

 

Nagy Ferenc: Úgy tudja, hogy az éjszakai horgászathoz az egyesületnek  társadalmi halőrt kell biztosítani,  aki felügyeli nemcsak a horgászrend betartását, de gondoskodik a horgászok biztonságáról is.

( Nagy Ferenc elhagyta a tanácskozó termet )

 

Kazinczi Mihály: Ő rendszeresen szokott élni az éjszakai horgászat lehetőségével, ezért támogatja. Nyáron, nagy forróság idején nappal hiába megy ki horgászni, alig van esély halfogásra, de általában éjjel 11-ig, éjfélig szokott maradni.

 

Nagy Sándor: Szerinte aki hajnali négytől este 10-ig nem tud halat fogni, az ne is fogjon. Nem támogatja az éjszakai horgászatot.

 

Kádár István: Kompromisszumos javaslata, hogy hajnali 4 órától éjfélig lehessen horgászni.

 

A taggyűlés 18 szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta, hogy a horgászni  naponta  4.00 órától 24.00 óráig lehet, egyebekben pedig elfogadta Sütöri Balázs által javasolt horgászrendet azzal, hogy azt a jegyzőkönyvvel együtt fel kell tenni a www.pirto.hu honlapra.

 

Kádár István: Bejelenti, hogy júniusban egy vasárnapi napot ki fognak jelölni, amikor mindkét tónál kaszálás és a szokásos takarítást  kell majd végezni.

 

A taggyűlést berekeszti.

 

kmft.

 

 

     Belágyi Mihály                                         Kádár István

jegyzőkönyv vezető                                       HE.elnök

 

 

              Kapás Zoltán                                   Horváth Sándor

      jegyzőkönyv hitelesítő                          jegyzőkönyv hitelesítő

 

2016-05-18 | HORGÁSZREND

A  PIRTÓ „COMPÓ” Horgászegyesület

helyi horgászrendje

 

-          Horgászni csak érvényes engedéllyel szabad

-          A horgászatot csak tiszta, szemétmentes helyen lehet megkezdeni, a horgászat befejezése után a horgász a horgászhelyet csak tiszta állapotban hagyhatja el.

-          Horgászni naponta 4.00 órától 24.00 óráig lehet.

-          Elvihető hal mennyiség: -

amúr hetente   1 db

            ponty naponta 2 db ( évi max. 30 db )

            egyéb halfajta naponta 5 kg

           

Halfogás esetén a  kifogott halat a fogási naplóba regisztrálni kell még a horgászat továbbfolytatása előtt.

Minden további szabály megegyezik az országos horgászrenddel.

A horgászrend megsértése szabálysértésnek minősül, végső esetben az egyesületből való kizárással is járhat !

 

FIGYELEM ! A Nagyréti horgásztó a Magyar Állam tulajdonát képezi, a Kiskunsági Nemzeti Park fenntartásában van. A fokozottan védett NATURA 2000 besorolás miatt aki a Nagyréten tartózkodik ( horgászik, közlekedik ), a természetvédelmi szabályokat szigorúan be kell, hogy tartsa.  A Nagyréti tó halászati joga egyesületünket illeti meg.

2016-05-18 | ALAPSZABÁLY











2015-05-05 | 2015. évi XLVIII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény

 

M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 58. szám (Letöltés)

 

2015. évi XLVIII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról

 

/ A törvényt az Országgyűlés a 2015. április 14-i ülésnapján fogadta el./

 

 

1. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„7. halastó: olyan – elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek esetén horgászatnak is helyt adó – haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;”

 

(2) A Hhvtv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. horgászat: rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési létesítményben az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása;”

 

2. § A Hhvtv. 7. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával, akkor a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára mondhat le.

(2) Ha a 23. § szerinti halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog 2013. szeptember 1-jét megelőzően került átengedésre vagy hasznosításra, akkor az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozatot a halgazdálkodási hatóság részére legkésőbb a halgazdálkodási jog átengedésről vagy hasznosításáról szóló szerződés megszűnését 3 hónappal megelőzően kell megtenni.”

 

3. § A Hhvtv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem érinti a halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés alapján gyakorolható jogokat, azonban a haszonbérleti szerződés megszűnésével a halgazdálkodási jog átengedésére – a 24. § a) pontjára figyelemmel – új haszonbérleti szerződés nem köthető.”

 

4. § A Hhvtv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) Ha a halgazdálkodási jog gyakorlására a 74. § (4) bekezdése alapján jogosult (a továbbiakban: kényszerhasznosított jogosult) a halgazdálkodási hatóság felszólítása ellenére – a felszólítás kézhezvételétől számított – egy éven túl sem tesz eleget a halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeknek, és ezáltal a halállomány vagy a vízi élőhely fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a halgazdálkodási hatóság a kényszerhasznosított jogosult költségére elrendeli a halgazdálkodási jog gyakorlásának kényszerhasznosítását. A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági döntést nyilvánosan is közzé kell tenni. A kényszerhasznosítást arra az időre kell elrendelni, amíg a halgazdálkodási jog a jogosultat megilleti.

(2) A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítása során a miniszter – a kényszerhasznosított jogosult törvényes képviselőjeként eljárva – a halgazdálkodási jogot haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adja. A haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés időtartama nem lehet hosszabb a kényszerhasznosítás időtartamánál.

A kényszerhasznosított jogosult a haszonbérleti vagy a vagyonkezelési díjnak csak a felmerült költségeket – ide értve a kényszerhasznosítás elrendelésével, a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással kapcsolatos, valamint a halgazdálkodási jog gyakorlásából eredő valamennyi költséget is – meghaladó részére tarthat igényt.”

 

5. § A Hhvtv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § Ha a haszonbérleti szerződés keretében hasznosított halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására és a haszonbérleti szerződés megszűnését követően a 24. § a) pontja szerinti vagyonkezelésbe adására kerül sor, a vagyonkezelő a 31. § (1) bekezdése szerinti ellenértéket köteles a korábbi haszonbérlő részére megfizetni.”

 

6. § A Hhvtv. 33. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

„b) a halgazdálkodásra jogosult

ba) nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy

bb) cégnevét, székhelyét és adószámát,”

 

7. § A Hhvtv. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A halgazdálkodási vízterületek nyilvántartásában szereplő adatokat a halgazdálkodási hatóság a tulajdonviszonyok és a szakmai szempontok figyelembevételével hivatalból eljárva vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosíthatja.”

 

8. § A Hhvtv. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása, kivéve az érvényes kutatási célú halfogási engedély birtokában végzett tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtését, valamint a halállománymentés azon esetét, ha a mentett őshonos halakat csak más halgazdálkodási vízterületre lehet kihelyezni.”

 

9. § A Hhvtv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek – az adott típusból – egy naptári évben csak egy adható, kivéve az ökológiai célú szelektív halászatra vonatkozó engedélyt, valamint a 43. § (4) bekezdése szerinti esetet.”

 

10. § A Hhvtv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja. A horgász a magyar állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, a más országban tett vizsgát az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal igazolja.”

 

11. § A Hhvtv. 41. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól)

„e) a vak vagy gyengénlátó” (személy.)

 

12. § A Hhvtv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Mentesül az állami halászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött személy.”

 

13. § A Hhvtv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Halgazdálkodási vízterületen állami horgászjegy és fogási napló, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen turista állami horgászjegy, állami horgászjegy, halászati engedély vagy állami halászjegy, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan halászatnak minősül.”

 

14. § (1) A Hhvtv. 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdésben foglalt tilalmak – az a) és h)–j) pontok kivételével – a haltermelési létesítményre is vonatkoznak.”

(2) A Hhvtv. 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel, valamint a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló rendelet szerinti gépkezelői jogosítvánnyal rendelkező személynek adható meg.”

(3) A Hhvtv. 46. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (5)–(6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező és kétévenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel végezhető.”

 

15. § A Hhvtv. 47. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély – közösségi jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével – a következő okokból adható meg:]

„g) állatkerti, édesvízi akváriumi, illetve kiállítási élőállat-bemutató céljából.”

 

16. § A Hhvtv. 54. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az Adattár részét képezik)

„g) a 42. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás adatai.”

 

17. § A Hhvtv. 56. § (7) bekezdés e) pontja a következő eh) alponttal egészül ki:

[Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:

e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki]

„eh) a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja.”

 

 

18. § A Hhvtv. 63. § (2) bekezdése a következő k)–s) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételeket a miniszter a következőkre fordítja:]

„k) halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadás támogatása,

l) gyermek- és ifjúsági horgászok továbbképzése, iskolai horgászati szakkörök és táborok szervezése, iskolai horgászati képzési segédanyagok készítése,

m) horgászturizmus fejlesztése,

n) horgászat megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények, illetve horgászversenyek és a versenysport támogatása,

o) magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények támogatása,

p) halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,

q) a 62. § szerinti testület működésének támogatása,

r) a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának támogatása,

s) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás igénybevételének támogatása.”

 

19. § (1) A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)

„e) a nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;”

(személlyel szemben.)

(2) A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)

„m) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos hal kifogását megvalósító;

n) a halfogásra alkalmas horgászkészséget annak halfogási célú használata során folyamatos felügyelet nélkül hagyó” (személlyel szemben.)

 

20. § A Hhvtv. 68. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halgazdálkodási bírság kiszabása során

a) a jogsértő tevékenységgel veszélyeztetett vagy károsított őshonos halállomány becsült halgazdálkodási értékét,

b) a halgazdálkodási tervtől eltérő mennyiségben telepített vagy hasznosított őshonos halak halgazdálkodási értékét,

c) a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül telepített őshonos halak halgazdálkodási értékét,

d) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,

e) a halgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértőnek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,

f ) a jogsértővel szemben korábban kiszabott halgazdálkodási bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,

g) a jogsértéssel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát, nagyságát, illetve különleges rendeltetésű jellegét, valamint a jogsértéssel érintett halgazdálkodási kíméleti területeit,

h) a halgazdálkodásra jogosult által alkalmazott halászati őrök számát veszi figyelembe.

(1b) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halvédelmi bírság kiszabásakor

a) a jogellenes cselekményhez használt eszközök típusát, mennyiségét, a cselekmény módszerét,

b) a kifogott hal mennyiségét, halgazdálkodási értékét és jelentőségét,

c) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,

d) a cselekmény halállományt veszélyeztető mértékét,

e) a halvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértő személynek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,

f ) a jogsértő személlyel szemben korábban kiszabott halvédelmi bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,

g) a jogsértő személy életkorát, illetve esetleges fogyatékosságát,

h) a jogsértéssel érintett halgazdálkodási vízterület nyilvántartott vagy nem nyilvántartott jellegét

veszi figyelembe.”

 

21. § A Hhvtv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) Ha a jogsértő állapot megszüntetése, vagy a további jogsértések megelőzése érdekében az e törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, a halgazdálkodási hatóság bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

(2) A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, vagy rekreációs célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat vagy halászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét, turista állami horgászjegyét vagy állami halászjegyét, valamint fogási naplóját és területi jegyét, továbbá a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,

b) halfogásra jogosító okmányok nélkül kereskedelmi vagy ökológiai célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat időpontjában érvényes halászati engedélyét, fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,

c) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét és fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, amennyiben az ellenőrzés időpontjáig az előírás ellenére a fogási naplóban nem rögzített halat nem tartotta meg, vagy

d) a horgászat megkezdésének a fogási napló naptárában való megjelölését első alkalommal mulasztja el.”

 

22. § A Hhvtv. 71. § 2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)

„2. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszámításának módját és a bírságok mértékét, valamint az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás időtartamát;”

 

23. § (1) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„32. a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait;”

 (2) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj, a vagyonkezelésbe adható halgazdálkodási jog esetében a vagyonkezelési díj mértékét, valamint e díjak megfizetése alóli felmentés és az e díjakra vonatkozó díjkedvezmény szabályait;”

(3) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdése a következő 34., 35. és 36. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„34. a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait;

35. az országhatárral metszett halgazdálkodási vízterületre a horgászat és a halászat rendjét; és

36. a Balaton vízgyűjtőjén lévő és a Balatonnal lefolyási viszonyban álló haltermelési létesítményeket, valamint ezeken a haltermelési létesítményeken az idegenhonos halfajok telepítésére és felhasználására vonatkozó különös szabályokat.”

 

24. § (1) A Hhvtv. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Nem kell alkalmazni e törvény 6. § (1) bekezdését és 74. § (4) bekezdését a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően magántulajdonba került olyan lefolyástalanként nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, ahol 2013. augusztus 31-én a halászati jog nem az államot illette meg.”

(2) A Hhvtv. 74. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött olyan társult halászati jog esetén, amelynél a halászati jog gyakorlásának alapját képező ingatlan, illetve ingatlanok tekintetében az állami tulajdonjog hányada nem haladja meg az 50%-ot, a halgazdálkodási jog gyakorlása körében az államot a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve képviseli.”

(3) A Hhvtv. 74. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő naptári évekre nem adható ki.

(9) A miniszter az állam nevében eljárva jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb egy évig terjedő időre meghosszabbítani az állammal nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti szerződés hatályát.”

 

25. § A Hhvtv. 1. 1. § (1) bekezdésében az „a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján” szövegrész helyébe az „a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben”,

2. 2. § 18. pontjában az „az eredményes” szövegrész helyébe az „a”,

3. 7. §-ában a „megújulását” szövegrész helyébe a „megújulását, gyarapodását”,

4. 40. § (1) és (2) bekezdésében az „Állami horgászjegyet” szövegrész helyébe az „Állami horgászjegyet és fogási naplót”,

5. 43. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „állami horgászjegyet,” szövegrész helyébe az „állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet,”,

6. 45. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „kereskedelmi” szövegrész helyébe a „kereskedelmi, ökológiai, valamint szelektív”,

7. 45. § (1) bekezdés b) pontjában az „állami horgászjegyet” szövegrész helyébe az „állami horgászjegyet és a fogási naplót”,

8. 46. § (7) bekezdésében az „évenkénti” szövegrész helyébe a „kétévenkénti”,

9. 47. § (2) bekezdés a) pontjában a „kutatási” szövegrész helyébe a „kutatási vagy oktatási”,

10. 48. §-ában a „sűrűségű” szövegrész helyébe a „méretű”,

11. 53. § (2) bekezdésében a „halgazdálkodási hatóságnál” szövegrész helyébe a „halgazdálkodásra jogosultnál”, az „állami horgászjegy kiváltásának helyén” szövegrész helyébe az „e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint”,

12. 53. § (3) bekezdésében a „félévente” szövegrész helyébe a „negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig”,

13. 56. § (3) bekezdésében az „egyen- vagy formaruhával” szövegrész helyébe az „egyenruhával”,

14. 56. § (7) bekezdés b) pontjában a „kifogott halat” szövegrész helyébe a „jogosultság hiányában kifogott halat”,

15. 56. § (7) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „horgászik vagy halászik” szövegrész helyébe a „horgászik vagy halászik, ideértve a megengedettnél több horgászkészség vagy halászeszköz használatát”,

16. 61. § (2) bekezdés a) pontjában az „a halgazdálkodási vízterületre és az azzal érintett ingatlanra bejárhat” szövegrész helyébe a „bármely ingatlanra beléphet”,

17. a 61. § (2) bekezdés e) pontjában az „a halgazdálkodási vízterületen a halászat” szövegrész helyébe az „a halgazdálkodás”,

18. 63. § (1) bekezdés b) pontjában „a halgazdálkodási haszonbérleti díj” szövegrész helyébe „a halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelési díj”,

19. 63. § (4) bekezdés d) pontjában a „halpusztulások okainak” szövegrész helyébe a „halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak”,

20. 72. § (1) bekezdés 26. pontjában az „értelmi fogyatékos” szövegrész helyébe az „értelmi fogyatékos, vak vagy gyengénlátó” szöveg lép.

 

26. § (1) Hatályát veszíti a Hhvtv.

a) 1. § (2) bekezdése,

b) 63. § (2) bekezdés a) pontja,

c) 72. § (2) bekezdés 1. pontja.

(2) Hatályát veszíti a Hhvtv.

a) 17. §-ában az „,ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható”,

b) 47. § (3) bekezdésében az „és megőrzése”,

c) 61. § (2) bekezdés b) pontjában az „a kerítéssel elzárt magánterületre is beléphet,”

szövegrész.

 

27. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

 

28. § E törvény 2–5. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

 

 

      Áder János s. k.,                                                                     Jakab István s. k.,

    köztársasági elnök                                                          az Országgyűlés alelnöke

 

2015-04-28 | LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ - szabadtéri tűzesetek megelőzése







2015-04-28 | Haltelepítések, halegészségügyi okmány
2015-04-10 | Alapvető szabályok

Első cikkdjlfhsajfé

2015-04-02 | TÁJÉKOZTATÓ A PIRTÓI NAGY TÓRÓL

Egy kettő három

Oldaltérkép

Copyright © 2013 Pirtó Község Önkormányzata