HÍREK

Dohányzás és nyílt láng veszélyei

 

 

Sok lakástűz némi odafigyeléssel megelőzhető lenne. A nyílt láng használata a lakástüzek legfőbb forrása. Nyílt lángot leginkább a tűzhelyekben, kandallókban és a kályhákban használunk. Kiemelten figyelnünk kell arra, hogy semmilyen gyúlékony anyagot ne tároljunk ezek közelében, például ne a kandalló hőjével próbáljuk gyorsabb száradásra bírni a frissen mosott ruhákat!

 

Komoly gondot okozhatnak a felelőtlenül elhelyezett, illetve magukra hagyott gyertyák és mécsesek is: ezek könnyen leverhetőek, lángjuk pedig könnyen belekaphat a közelben lévő tárgyakba, függönyökbe, terítőkbe, esetenként bútorokba, és percek alatt kiterjedt lakástűz keletkezhet.

 

Az adventi koszorú által okozott tüzeket is többnyire az égve felejtett gyertyák okozzák. Annak érdekében, hogy elkerüljük a hasonló tűzeseteket, az adventi koszorút helyezzük nem éghető anyagból készült felületre (fémre vagy hőálló üveglapra) és közvetlen közelében ne helyezzünk el más éghető anyagokat, a koszorún elhelyezett gyertyákat csak felügyelet mellett égessük, a helyiségből távozás előtt azokat oltsuk el.

A karácsonyi tűzesetek többsége a felügyelet nélkül hagyott gyertyák, csillagszórók, esetenként a működésben lévő elektromos árammal működő lámpafüzérek helytelen, vagy felügyelet nélküli használatára vezethető vissza. A karácsonyfa jellemző tulajdonsága, hogy kiszáradásával egyenes arányban nő a tűzveszélyessége, ezért az ünnepet tönkretevő tűzesetek elkerülése érdekében javasoljuk: csillagszórót, díszgyertyát a karácsonyfán csak felnőttek gyújtsanak meg. A helyiségből való távozás előtt a gyertyákat el kell oltani és a csillagszóró maradványát is el kell távolítania fáról. Amennyiben a karácsonyfán nyílt lánggal működő díszeket helyezünk el, a fát ne helyezzük függöny közelébe és lehetőség szerint rögzítsük, hogy ne dőljön el. Az esetleg fellobbanó lángok elharapódzását vizes pokrócokkal, vagy ha van, kézi tűzoltó készülék alkalmazásával lehet leggyorsabban megakadályozni. Figyeljünk arra, hogy amennyiben karácsonyfatűz alakul ki és a fán elektromos lámpafüzér volt, vízzel vagy vizes pokróccal csak azután kezdjük oltani az ilyen tüzet, miután a lámpafüzér csatlakozóját kihúztuk a dugaljból!

Jó tanácsok:

• Nagyon fontos, hogy az égő gyertyát, mécsest soha ne hagyjuk őrizetlenül otthonunkban.
• A gyertyát a huzat eldöntheti. Fontos, hogy ilyen esetben a láng ne érjen el semmilyen éghető anyagot, például koszorút, asztalterítőt.
• A meggyújtott gyertyát olyan stabil helyre kell rakni, ahol nem tud eldőlni, a közeléből pedig el kell tenni a gyúlékony anyagokat.
• Minden esetben legyen hőálló alátét a gyertya alatt.
• A gyertya felett szintén nem lehet éghető anyag, például függöny. Gondoljunk arra is, hogy nyitott ablak esetén a huzat a láng fölé fújhatja a textíliát.
• A kanóc ne legyen hosszabb egy centiméternél, ebben az esetben kisebb lesz a láng magassága.
• Soha ne hagyjuk teljesen leégni az adventi koszorún gyertyát, ne várjuk meg, amíg az összes viasz elfogy, mivel az átforrósodott mécsestartó is tüzet okozhat.

Szintén veszélyforrást jelent a konyhai szeméttárolóba dobott, még izzó gyufa és dohánynemű, amelyek lángra lobbanthatják a kuka tartalmát, vagy a szemétledobóban felhalmozódott kommunális hulladékot. Legyünk körültekintőek és bizonyosodjunk meg arról, hogy csak teljesen eloltott gyufát és dohányneműt dobunk a szemetesbe. Kerüljük a tűzveszélyes folyadékok háztartási hulladék közötti elhelyezését.

Játékos kedvű gyermekeink – szülői felügyelet hiánya és a gondatlanság miatt – több tűzesetnek voltak már okozói. A kiskorú nem felelős cselekedeteiért, a szülők, a felnőttek mulasztása, ha a tűzgyújtó eszközöket olyan helyen hagyják, ahol a gyermek hozzáférhet. Elsősorban a padlás, a pince vagy a melléképület, illetve távoli szoba sarka az alkalmasnak vélt hely a tiltott játék, a gyufa és a cigaretta kipróbálására. A felügyelet hiánya tragédiához vezethet abban az esetben, ha a gyújtóeszközt (gyufát, öngyújtót stb.) hagyunk a gyermek közelében, illetve olyan szobában hagyjuk őket egyedül, ahol nyílt tüzelésű fűtőberendezés üzemel. Az ágyban fekvő pici is veszélyben van, különösen, ha közel tesszük az ágyat a tűzhöz.

A gyereket fokozatosan meg kell tanítani arra, hogy felismerje a veszélyt és a tűzszerszámoktól és a különböző hőtermelő berendezésektől ne féljen, hanem megfelelően használja azokat. Különösen fontos ez ott, ahol mindkét szülő dolgozik és a gyermeknek önállóan kell ellátnia magát, fűtenie kell és meg kell melegítenie az ételt.

 

Tanácsok röviden:

•          A gyermek ágya ne legyen közel a hőforráshoz!

•          Ne hagyjuk magára gyermekünket!

•          Zárjuk el a gyújtóeszközt a gyermekek elől!

•          Magyarázzuk el a tűz fontosságát és veszélyességét, hiszen a tűz nem játék!

•          A nagyobbakat tanítsuk meg a tűz elleni védekezésre is!

 

Ahol nincs villany és a világítást petróleumlámpa, viharlámpa, gyertya vagy mécses szolgáltatja, ott fontos figyelni a lámpába kerülő petróleum vagy olaj gondos tárolásáról, kezeléséről. Lehetőleg kis műanyag kannában tároljuk ezeket az anyagokat, mert az üveg könnyen törik és a szétfolyó tűzveszélyes anyag veszélyt jelent. Legjobb, ha száraz homokot is tartunk otthon, hiszen ezzel gyorsan felitatható a kiömlött olaj vagy petróleum, az átitatott homok felseperhető és kivihető a lakásból. Ilyenkor ne feledkezzünk meg a szellőztetésről, mert a levegőbe éghető gázok kerülnek.

 

Nagyon sok tűz keletkezik DOHÁNYZÁS következtében.

 

A dohányzás egészségkárosító hatású, ennek ellenére nemcsak a felnőttek, hanem egyre több gyermek is a dohányzás rabjává válik. Esetükben fokozza a veszélyt, hogy nem ritkán olyan helyen dohányoznak, ahol az eldobott cigarettavég nagy valószínűséggel okoz tüzet. A dohányzók évente több száz tűzesetet okoznak. Aki dohányzik, fokozottan ügyeljen a biztonságra. A parázsló cigarettavég hőmérséklete 700 ^oC, ezért alkalmas az éghető anyagok meggyújtására.

 

Sok lakástűz vezethető vissza az ágyban való cigarettázásra: a cigarettából kihulló parázs, vagy az ágyba borult hamutartó csak órák múlva okoz tüzet – nagy valószínűséggel éppen akkor, amikor már alszunk. Növeli a veszély, amikor valaki alkohol fogyasztása vagy egyéb tudatmódosító szer használata közben gyújt rá, esetleg erős gyógyszert, altatót, nyugtatót vagy fájdalomcsillapítót szed.

 

Néhány jó tanács a dohányzással kapcsolatban:

 

Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

−        Ha gyúlékony, robbanékony anyaggal dolgozunk, ne dohányozzunk!

−        Használjunk üveg, kerámia vagy fém hamutartót!

−        Ügyeljünk arra, hogy ne a földre vagy a hamutartó mellé hamuzzunk!

−        A cigarettavéget mindig gondosan oltsuk el, lehetőleg locsoljunk rá vizet!

−        A hamutartót sose ürítsük papírral teli kukába!

−        Az égő cigarettát sose tegyük gyúlékony, éghető anyagra!

−        Ágyban ne dohányozzunk!

−        Parázsló, égő dohányneműt ne dobjuk ki ablakon, vagy a gépkocsiból!

−        Égő cigarettát ne hagyjuk ott még a hamutartóban sem!

Elektromos tüzek megelőzése

 

A lakástüzek között az elektromos eredetűek az előkelő második helyet foglalják el. Ezek a lakástüzek is egy kis odafigyeléssel megelőzhetőek.

 

Napjainkban rengeteg elektronikai berendezés vesz minket körül, és számuk egyre csak nő. A nyári kánikulában természetes, hogy behúzódunk a hűvös szobába, és bekapcsoljuk a ventillátort, légkondicionálót, aztán a kellemesre hűlt lakás egyik szobájában televíziót néznek a gyermekek, a másikban videojátékkal játszanak, apuka a számítógépen dolgozik, míg anyuka a konyhában a villanytűzhelyen készíti az ebédet. Az újszerű technológiák megjelenésével az áramforrásokat hosszú ideig, sokszor megszakítás nélkül használjuk, emiatt az elektromos tüzek száma is megnövekedhet.

 

Az ilyen típusú tüzek általában két módon keletkezhetnek: vagy az elektromos áram által működtetett eszköz, berendezés hibásodik meg, ilyenkor a belsejében rendellenes hőképződés indul, és ez okozza a tüzet, vagy pedig a villamos hálózat hibája miatt alakul ki tűz, hiszen a régi építésű házaknál nem a mai kor terheléséhez tervezték az elektromos hálózatot. Amíg régen egy porszívó teljesítménye 600-1000 Watt között mozgott, napjainkban 1500-2200 Wattal dolgozik, egy hajszárító a korábbi 300 Watt helyett már 1000-1500 Wattot fogyaszt. És akkor még nem beszéltünk a mikrohullámú sütőkről, a klímaberendezésekről, a mosó-, szárító-és mosogatógépekről, melyek szintén túlterhelhetik a régi hálózatokat. Az elektromos hálózat korszerűtlenségére utalhat, ha többször pislákol a lámpa vagy a szikráznak a konnektorok. Minden évben több tucat olyan tűzeset következik be, amely az elektromos hálózat hibájára vezethető vissza. Ezek nagy része otthon jellegű létesítményekben keletkezik. A társasházakban, panelházakban, régi családi házakban és egyéb épületekben gyakran találkozni elhasznált, alulméretezett vezetékekkel.

 

Nagy teljesítményű készülékeit – elektromos kandalló, automata mosógép, szerszámgépek – ne használja egyidejűleg. Túlterheli velük a hálózatot, s így könnyen tüzet okozhat. Ha valamelyik villamos kisgépe, fűtőberendezése meghibásodik, a javítást bízza szakemberre.

 

Az ember persze nem figyelhet egyszerre mindenre, de amikor már nem használja a kávédarálót, a vasalót, a hősugárzót, a centrifugát, vagy a mosógépet, minden esetben kapcsolja ki a készüléket. Fontos tudni, hogy a gépek kapcsolója is elromolhat, ezért biztosabb, ha a csatlakozókat ki is húzza a konnektorból. Mindennapos dolog, hogy tönkremegy egy-egy olvadóbiztosíték. Elterjedt, veszélyes szokás, hogy ezeket a biztosítékokat nem egyszer úgymond megtalpalják, drótozzák, ez azonban tűzveszélyes!

 

A karácsonyfa díszítésére már kevésbé jellemző a hagyományos viaszgyertya alkalmazása, felváltották őket az elektromos füzérek, karácsonyfa izzók. A rossz műszaki állapotú, gyakorta engedély nélkül forgalmazott darabok azonban zárlatosak lehetnek, tüzet okozhatnak, ezért fontos, hogy legális forrásból, engedélyezett terméket válasszunk. Még így is fontos, hogy lehetőleg ne hagyjuk felügyelet nélkül a kivilágított karácsonyfát, ha pedig távozunk a lakásból, áramtalanítsuk a fát..

 

Elektromos tüzet tilos vízzel oltani!, Az oltáshoz használjunk porral oltó kézi tűzoltó készüléket vagy ha olyan nincs a háznál, akkor használhatunk homokot vagy valamilyen nem gyúlékony, nagy felületű anyagot, amely elzárja az oxigént a tűztől. Javasolt otthon egy tűzoltó készülék készenlétben tartása, mert a kezdeti tüzek oltására hatékonyan alkalmazható, így megfékezhetjük a kezdődő tüzeket, védelmezve családunk és vagyontárgyaink épségét.

 

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan elterjedhet, így ha látunk esélyt a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor az első dolgunk a tűzoltók értesítése legyen, és csak utána kezdjünk bele a tűz oltásába, illetve a kármentésbe.

 

Jó tanácsok az elektromos tüzek megelőzése, az otthonok védelme érdekében:

 

• Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa, égésre utaló szag esetén azonnal válasszuk le az elektromos berendezést a hálózatról, húzzuk ki a konnektorból!
• A kismegszakítókat, biztosítókat csak szakemberrel cseréltessük, javíttassuk!
• Használat előtt nézzük át elektromos berendezéseinket, a csatlakozókat és a vezetékeket, hogy nincsenek-e eltörve, megrepedve!
• Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat, több elektromos hosszabbító kábelt ne csatlakoztassunk egymásba! Lehetőleg földelt eszközöket használjunk!
• Ne használjon hosszabbítót, kábeldobot feltekerve! A feltekert kábel terhelve túlmelegszik, megolvad, tüzet, égési sérülést okoz.
• Az elektromos fűtőkészüléket soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz!
• Ha nyaralni indulunk, vagy hosszabb időre elutazunk, ne hagyjuk áram alatt, konnektorba dugva az elektromos berendezéseket, mivel ezek még kikapcsolt, készenléti állapotban is fogyasztóként üzemelnek! Esetleges meghibásodásuk tüzet okozhat!
• Kizárólag szabványos elektromos készülékeket használjunk! A szaküzletek csak ezeket árulják! A piacokon vásárolt bizonytalan eredetű villamos készülékek veszélyesek!
• A jó kapcsoló és a jó csatlakozó üzem közben nem melegszik. Ellenkező esetben cseréltesse ki!
• Lámpáiban mindig a foglalatnak megfelelő méretű és teljesítményű izzókat használjon!
• Különböző anyagú vezetőket (réz és alumínium) nem szabad egymáshoz csatlakoztatni, kötéseket kialakítani!
• Az elektromos hálózatban keletkezett hibákat minden esetben szakemberrel javítassa meg!

 

 

 

 

Gázkészülékek használatának veszélyei

Gázszivárgás leggyakrabban a karbantartás hiánya miatt következik be, vagy az elöregedett vezeték, berendezés műszaki meghibásodásból fakad. Ezen eseteknél fennáll a robbanásveszély hiszen a levegőbe jutó gáz azzal robbanóképes elegyet képez, és ha van gyújtóforrás, bekövetkezik a baj. Alsó robbanási határérték az a koncentráció, amikor a kiszabadult gáz és levegő keveréke már robbanóképes elegyet alkot. A vezetékes földgáz esetén ez az érték körülbelül 5 százalék, a propánbutángáz esetén jóval kevesebb, nagyjából 1,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy tíz légköbméter űrtartalmú helyiségben már 500 liter földgáz, vagy 150 liter propánbutángáz elegendő a robbanásveszélyhez.

 
Akár vezetékes földgázt, akár propánbutángázt használunk otthonunkban, bizonyos szabályokat be kell tartani. A palackban tárolt propánbutángáz használata kicsit több önállóságot igényel a felhasználó részéről (palackcsere, -tárolás, -szállítás, tömítettség ellenőrzése) éppen ezért a kockázat is nagyobb.

Ha új gázkészüléket tervezünk beüzemelni, vagy régebbi készüléken kell javítási, karbantartási munkát végezni, a munkálatokat minden esetben csak a gázszolgáltatónál regisztrált és szakképzett szakember végeztessük!

Kerüljük a saját kezűleg végzett gázszerelési munkákat!

Kizárólag a propánbutángázzal üzemelő berendezések palackcseréje a kivétel, kellő körültekintéssel ez házilag is elvégezhető.

Ma már csak égésbiztosítóval ellátott gázkészülékeket lehet vásárolni. Ha tehát a tűzhelyen üzemelő gázrózsa lángja elalszik, az égésbiztosító pár pillanat múlva reteszeli a kiáramló gáz útját, megszűnik gáz légtérbe áramlása. Azonban rengeteg olyan régi készülék van még használatban, amelyik nem rendelkezik ezzel a fontos biztonsági berendezéssel. Ezek üzemeltetése fokozott odafigyelést, kontrollt igényel.

A gázüzemű berendezésekben csak pentánálló gumitömítéseket és tömlőket szabad alkalmazni. Ezek csak gázszerelvényt árusító szakboltokban vásárolhatók meg, de a legbiztonságosabb, ha probléma esetén szakemberre bízzuk a javítást, beszerzést.

Alapszabály, hogy gázszag, vagy hallható gázszivárgás, gázömlés esetén,

1: azonnal el kell zárni a gázfőcsapot, illetve a palackszelepet,

2: áramtalanítsunk a villanyóránál,

3: az összes nyílászáró kinyitásával ki kell szellőztetni a helyiségeket, lakást,

4: értesítsük a gázszolgáltatót és/vagy a tűzoltóságot.

 

A propánbutángáz-palackokról:

Sok helyen használnak palackos gázt. Ez nehezebb a levegőnél, így ha szivárog, a mélyebb fekvésű helyekre ülepszik. Fontos szabály, hogy a palackot, illetőleg a gázkészüléket csak nyomáscsökkentő közbeiktatása után szabad üzembe helyezni. A palackot sem a tárolás, sem a felhasználás során nem szabad 40 C° feletti hőhatásnak kitenni.

 

A palack alumíniumból készül, űrtartalma típustól függően 4,85 - 52 liter között változik. A bennük tárolt gáz a propán-bután. A kibányászott földgázból a megfelelő eljárásokkal kivonják a propánt és a butánt. Ezek már kis nyomáson cseppfolyóssá válnak, palackban tárolva nagyon jó tüzelőanyagok. A tárolási nyomás 5-10 bar. Fontos, hogy a palackból a gázkivétel csak és kizárólag a gyártó által előírt nyomáscsökkentő egységen (reduktoron) keresztül történhet. Az is lényeges, hogy a palackot távol kell tartani mindenféle sugárzó hőtől.

 

Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben.

 

Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.

 

Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos.

 

Többszintes lakóépületben – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack

 

Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

Palackcsere közben ne dohányozzunk, és más nyílt lángú készüléket se üzemeltessünk! Csere után, vagy ha gázszivárgás gyanúja merül fel, magunk is elvégezhetjük a tömörségvizsgálatot a tömlő és a palack csatlakozási pontjánál. Ezt a vizsgálatot szappanos, vagy ultrás oldattal végezzük. Ha szivárog a gáz, akkor a csatlakozási helyet bekenve a szivárgás helyén bugyborékolni, szörcsögni fog. Sajnos volt már arra példa, hogy a gázszivárgás helyét valaki gyertyaláng segítségével akarta megkeresni. A ház felrobbant, az illető meghalt.

SOHA ne próbáljuk nyílt lánggal vagy más gyúlékony eszközzel megkeresni a gázszivárgás helyét!

Továbbá a gázpalackból az átfejtés szigorúan TILOS, a gázpalackokat csak cseretelepen szabad cserélni!

Ha hosszabb időre elhagyjuk a lakást, zárjuk el a gázvezeték főelzáró csapját. Amennyiben befejeztük a propánbutángáz-üzemű berendezés használatát, zárjuk el a palack szelepét. Ha hosszabb ideig nem is kívánjuk használni, szereljük le a nyomáscsökkentőt, és a szelepnyílásra helyezzük fel a kék biztonsági kupakot.

A gázkészülékek használatával kapcsolatban fontos foglalkozni az égéstermékek elvezetésével és a levegő-utánpótlással is.

A gáz égéstermékei mérgező elemeket tartalmaznak, tehát nagyon fontos a kémény rendszeres ellenőrzése és karbantartása. Ellenkező esetben a visszaáramló égéstermékek halálos mérgezést okozhatnak.

Egy fali vízmelegítő átlagosan óránként 3 m³ gázt fogyaszt. Egy ilyen készülék biztonságos üzemeléséhez a felhasznált gázmennyiség húszszorosának megfelelő friss levegőre van szükség. A manapság használt, szinte tökéletes légzárású ajtók és ablakok ekkora mennyiségű levegőt nem engednek be. Amennyiben olyan helyiségben vannak ilyen nyílászárók, ahol gázkészülék üzemel, fokozott a balesetveszély.

Nyílt lángú gázkészülék használata közben és után gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről, szellőztetésről.

A gázhasználat veszélyes üzem, de ha ismerjük a gáz tulajdonságaiból fakadó veszélyeket, a használatra vonatkozó szabályokat és veszélyhelyzeti teendőket, biztos, hogy kényelmesebbé teszi az életünket.

Konyhai tüzek megelőzése

 

A főzés természetéből fakadóan tűzveszélyes tevékenység, és mint ilyen, kiemelt veszélyforrásnak tekinthető, hiszen például súlyos következményekkel járhat, ha a tűzhelyen felejtett zsiradék túlhevül és meggyullad. Egy-egy ilyen eset alapvetően az emberi figyelmetlenségre, gondatlanságra vezethető vissza, ezért főzés közben figyeljünk oda.

A tűzhelyen felejtett étel, olaj gyorsan tüzet okozhat, a konyhában elhelyezett gyúlékony anyagokon (konyharuha, műanyag eszközök, konyhabútor) pedig gyorsan továbbterjedhetnek a lángok. Fontos, hogy se főzés, se pedig ételmelegítés közben ne hagyjuk felügyelet nélkül a tűzhelyet! Ha elhagyjuk a lakást, minden esetben szüneteltessük a főzést, vegyük le az ételt a tűzről, zárjuk el a gázt, kapcsoljuk ki a tűzhelyet, mert számos tűzesetet éppen az okoz, hogy az otthonról távozó háziak elfelejtik, hogy a tűzhely bekapcsolva maradt. Bármi közbejöhet, és könnyen előfordulhat, hogy nem érünk haza „öt perc múlva”, ahogy pedig terveztük.

Ha mégis meggyulladt az étel, a zsiradék vagy az olaj, a legfontosabb, hogy soha ne próbáljuk azt vízzel eloltani! A magas hőmérséklet miatt a tűzre öntött víz pillanatok alatt gőzzé alakul és az égő zsiradék, olaj robbanásszerűen kivetődik az edényből, lángba borítja az egész konyhát és súlyos égési sérüléseket is okozhat! Ilyenkor a legfontosabb, hogy az ételt nem éghető anyagú fedővel takarjuk le, így az égés oxigén hiányában megszűnik. Zárjuk el a gázt, kapcsoljuk ki a tűzhelyet! További probléma, hogy a tűz az elhanyagolt, tisztítatlan, nem tűzszakaszolt gépészeti aknákon továbbterjedhet, komoly károkat okozva a környező lakásokban is.

Hogyan előzhetőek meg a háztartási tüzek, és mi a teendő, ha már bekövetkezett a baj?

·         A tűzhelyen készülő ételt ne hagyjuk felügyelet nélkül! A kifutó zsiradék azonnal lángra kap, és egy konyhában a tűz gyorsan továbbterjedhet.

• Tartsunk készenlétben egy tűzoltó készüléket a konyhában, amellyel bármilyen jellegű tűz biztonsággal eloltható!
• Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal értesítsük a katasztrófavédelmet az egységes 112-es segélyhívó számon! Az eloltott tüzet is be kell jelenteni!
• A lakásunkban keletkező tüzet próbáljuk meg eloltani!
• A konyhában meggyulladt olajat, zsiradékot vízzel ne próbáljuk meg eloltani! A szétfröccsenő égő folyadék súlyos égési sérüléseket okoz és a tűz szétterjedését is segíti. Legegyszerűbb megoldás, ha az égő zsiradékot fedővel letakarjuk.
• Elektromos berendezést csak azután lehet vízzel oltani, ha már leválasztottuk a hálózatról!
• Amennyiben nem sikerül a tüzet eloltani, azonnal hagyjuk el a lakást! A bejárati ajtót csukjuk be magunk után, ezzel megakadályozhatjuk, vagy lassíthatjuk a tűz továbbterjedését (kulccsal bezárni nem szabad).
• Kiabálással riasszuk a többi lakót!
• Gondoskodjunk a lépcsőházi szellőzésről, a többi lakó biztonságos menekülése érdekében!
• A meneküléshez semmilyen esetben se használjunk normál kivitelű személyfelvonót!
• Hagyjuk el a házat!
• Amennyiben a lépcsőház sűrű füsttel telített, ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni. Csukjuk be a bejárati ajtót. Tájékozódás (látás) hiányában két emelet magasból sem sikerülhet a menekülés!
• Várjuk a tűzoltókat, hogy a rendelkezésünkre álló információkkal segíthessük a gyors beavatkozást!

 

Tüzelő- és fűtőberendezések biztonságos használata

 

Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a készüléket nem rendeltetésszerűen használjuk, ha szabálytalan a kivitelezés, illetve ha elmulasztjuk a műszaki felülvizsgálatot vagy ellenőrzést. A nem rendeltetésszerű használat következtében jelentős anyagi kárral és esetenként súlyos sérülésekkel járó tűzesetek alakulhatnak ki, sőt, robbanás is előfordulhat.

 

Nagyobb eséllyel rakódik le káros anyag az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem előírás szerinti tüzelőanyagot égetnek, az így elzáródott kéményből pedig a káros anyagok áramolhatnak vissza. Ezek a veszélyforrások a megfelelő használattal teljesen kiküszöbölhetőek.

 

A műszaki felülvizsgálat és ellenőrzés fontos feltétele a fűtési rendszer biztonságos működtetésének, hiszen időben kiderül, ha valamilyen karbantartási vagy javítási munkára van szükség. Ezt a munkát is minden esetben bízzuk szakemberre.

 

A tűzre dobott háztartási hulladék azon túl, hogy nagy mértékben szennyezi a környezetet és károsítja az egészséget, könnyen életveszélyes állapotokat idézhetnek elő otthonunkban. Környezetünk védelme, egészségünk megóvása és a biztonságos fűtés érdekében kiemelkedő jelentőségű, hogy csak a tüzelőberendezésünkhöz használható tüzelőanyagokkal fűtsünk, a kéményeket pedig szakemberrel ellenőriztessük és tisztíttassuk. A nem megfelelő tüzelőanyag-választás és a kéménykarbantartás hiánya miatt megnőtt a szilárdtüzelésű fűtőberendezésekkel felszerelt lakóingatlanokban keletkezett kéménytüzek száma. Feltehetően a fűtési költségek csökkentése érdekében sokan otthon égetik el a háztartásban felgyülemlett hulladékot. Fontos hangsúlyozni, hogy szilárdtüzelésű fűtőberendezésben kizárólag papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. A tüzelőberendezések használatát kormányrendelet szabályozza, az abban leírtak megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indíthat és bírságot szabhat ki, hiszen például a háztartási hulladékok otthoni fűtőberendezésben való elégetése során mérgező anyagok szabadulhatnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új, mérgező vegyületeket hozhatnak létre. Ezek pedig a levegőbe kerülve a környező talajba, a növényzetbe és az élővizekbe is beépülhetnek. A mérgező anyagok az emberi szervezetben különféle megbetegedéseket okozhatnak, elősegíthetik például a rosszindulatú daganatok kialakulását is.

 

A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az ne jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. A tüzelőberendezés füstcsöve legyen fémbilinccsel a falhoz rögzítve, ne tudjon szétcsúszni, kiesni a helyéről.

 

A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy a szellőzés megfelelő, így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.

 

Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan, fémből készült parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.

 

Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni! Forró hamut tilos üríteni épületben vagy annak közvetlen közelében, illetve ott, ahol az tüzet okozhat.

 

A tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészülék közelében ne tároljunk fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak kihűlt fűtőberendezésbe szabad tölteni! A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül.

 

Rendszeresen (minden évben, lehetőleg a fűtési szezon megkezdése előtt) ellenőriztessük gázkészülékeink állapotát! A gázzal üzemelő tűzhelyet, propánbutángáz-palackos hősugárzót ne használjon lakásfűtés céljára!

 

A fűtőberendezések, füstelvezetők okozta tüzek és balesetek, szén-monoxid-mérgezések megelőzése érdekében az alábbiakra kell odafigyelnünk:

- A nyílt lánggal működő fűtőberendezések telepítését minden esetben szakemberrel végeztessük, valamint rendszeresen vizsgáltassuk felül a készülékeket és füstelvezetőket!

            - A kátrány keletkezése csökkenthető és a kéménytűz megelőzhető, ha száraz fával tüzelünk, és folyamatosan biztosítjuk az égéshez szükséges levegő-utánpótlást.

- Tartsuk tisztán a fűtőberendezések és füstelvezetők környezetét, közelükből távolítsuk el a gyúlékony, éghető anyagokat!

- A fűtőberendezést csak a gyártó által meghatározott tüzelőanyaggal üzemeljük be, begyújtáshoz ne használjunk tűz- és robbanásveszélyes folyadékot és ne égessünk műanyag hulladékot!

- Csak száraz fát, vagy erre alkalmas éghető anyagokat használjunk!

- Háztartási hulladékkal üzemeltetni a fűtőberendezéseket szigorúan TILOS!

- Fáradt olajjal üzemeltetni a fűtőberendezést szigorúan TILOS!

- Tüzelőberendezéseket nem szabad túlterhelni, egyszerre sok fát rátenni!

- Szellőztessen rendszeresen!

- Kiskorú személyre tüzelő-fűtő berendezés beindítása, üzemeltetése veszélyt

jelenthet, ezért javasolt a fenti feladatok végzését nagykorú személyre bízni!

 

A készüléket csak rendeltetésének megfelelően használják, sütésre-főzésre készült berendezéssel fűteni tilos. Az égéstermék elvezető nélkül üzemelő készülékek használata során gyakran szellőztessenek. A készüléket mindig arra alkalmas eszközzel (elektromos gázgyújtó, hosszú szálú gyufa) gyújtsák be.

 

A tűzhelyek, a kályhák és ezek tartozékai megannyi tűzveszély forrásai lehetnek, a füstelvezető csövek és kémények hibái füstmérgezéshez vezethetnek. A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű kályhánkat csak aprított fával, papírral, illetve a kereskedelemben kapható alágyújtóssal gyújtsuk be. Soha ne használjunk éghető folyadékot (pl. petróleum, gázolaj, benzin) a tűz élesztésére, mert súlyos robbanás és sérülés lehet a végeredmény.

 

Az olajkályhákról külön is szólni kell! Begyújtás előtt meg kell vizsgálni a kályha alatti olajfelfogó tálcát. Az összegyűlt, lecsepegő olajat, pihét ki kell takarítani, mert meggyulladhat. Begyújtáshoz nem használható könnyen gyulladó folyadék (alkohol, benzin stb.)! Begyújtás után az olajadagolást csak fokozatosan növeljük! Várjuk meg, míg a tűztér és a kémény jól átmelegedett! Csak akkor hagyjuk magára a kályhát, ha már egyenletes az olaj égése! Üzemelő kályha kiürülő tárolóját soha ne töltsük fel olajjal, mert az a forró kályhára fröccsenve azonnal lángra lobban. Lehetőleg csőrös kannából, tölcséren át folyassuk az olajat a hideg kályha tartályába.

 

 

Tanácsok röviden, tömören:

•          Évente egyszer a fűtési rendszert szakemberrel felül kell vizsgáltatni!

•          Ismerni kell saját fűtési rendszerünk tökéletes működését!

•          A kályhák körül ne tároljunk tüzelőanyagot!

•          Ne szárítsunk a fűtőkészülék tetején!

•          A szobai, konyhai függönyök legyenek távol a tüzelő-, fűtőberendezésektől, azokat még a szél se fújja az égőtér fölé!

 

Különösen ügyelni kell a fa szerkezetű (könnyűszerkezetes) épületetekben létesített kandallók bekötésének műszaki megfelelősségére. A válaszfalon átvezetett füstcsövet un. Három héjú /acélcső-hőszigetelő anyag-belső füstcső/ bekötőcsővel kell a kéményhez csatlakoztatni. Ezekben a házakban a kandalló mögötti falrészt nem éghető anyagú épületszerkezetből kell kialakítani, illetve e falszakaszon nem éghető anyagú burkolatot kell alkalmazni.  A kandalló beépítését minden esetben megfelelő szakemberrel végeztessük el.

A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés begyújtásához ne használjunk tűz vagy robbanásveszélyes éghető folyadékot.

Füstelvezetésre csak jól összeillesztetett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni.

A koromzsák- és tisztítóajtót tartsuk folyamatosan hozzáférhető és zárt állapotban.

A padlástérben a kémény legalább egy méteres környezetében éghető anyagot ne tároljunk.

Kémény tisztíthatóságát – annak teljes hosszában – biztosítani kell.

Az elszaporodó kéménytüzek megelőzése érdekében magas ragasztó és gyantatartamú bútorlap hulladékkal egyéb tüzelésre alkalmatlan anyagokkal (műanyag, rongy, gumi, háztartási hulladék, stb.) ne tüzeljünk.

Használaton kívüli kéményt újból használatba venni csak a kéményseprő szakember kéményvizsgálata után szabad. Az alkalmassági vizsgálat elvégzése szükséges akkor is, ha a régi tüzelőberendezést újabbra cserélik.

 

A gázkészülékek létesítési, üzemeltetési és karbantartási munkálataira – balesetek elkerülése végett – szigorú előírások vonatkoznak.

·         Gáz égéstermék – elvezetőt minden esetben a tető fölé kell kivezetni.

·         Új égéstermék elvezetőt, meglevő kémény gáz égéstermék-elvezetővé való átalakítását tervezni kell, terhelhetőségét számítással kell meghatározni.

·         Tervezett levegő bevezető nyílások, szellőző nyílások eltakarása tilos.

·         Gázüzemű tüzelőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely minősítéssel rendelkezik.

·         Nyitott égésterű gázüzemű tüzelőberendezések helyiségében vagy azzal légtérkapcsolatban álló helyiségben reteszelés nélkül működő – depressziót keltő – gépi berendezés nem használható (páraelszívó, szellőztető ventilátor, cserépkályha, központi porszívó, szárítógép).

 

Figyelem! 1 m³ földgáz tökéletes elégetéséhez 10 m³ levegő szükséges.

Egy légbevezető nélküli fokozott légzárású ablakkal mi magunk „fojtjuk meg” a gázkészüléket és létesítünk életveszélyes helyzetet.

A szagelszívó ventilátor megfordítja a kémény huzatát és a visszaáramló égéstermék balesetet okozhat.

Az égéstermék visszaáramlásáról egyszerű módon meggyőződhetünk, ha a nyílt égésterű gázkészülék áramlásbiztosítójához (készülék felső síkjában lévő rács) a begyújtás után tükröt tartunk. Ha a tükör bepárásodik visszaáramlás van.

A fűtésrendszerek szabálytalan beépítése, üzemeltetése, a lakáshasználók és környezetük számára lappangó veszélyforrás.

 

Mit tegyünk tűz esetén?

·         Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal értesítsük a tűzoltóságot a 112-es telefonszámon! Az eloltott tüzet is be kell jelenteni!

·         Gondoskodjunk a lépcsőházi szellőzés indításáról a többi lakó biztonságos menekülésének érdekében.

·         A lakásunkban keletkező tüzet próbáljuk meg eloltani!

·         Amennyiben nem sikerül a tüzet eloltani, azonnal hagyjuk el a lakást! A bejárati ajtót csukjuk be magunk után, ezzel megakadályozhatjuk, vagy lassíthatjuk a tűz továbbterjedését (kulccsal bezárni nem szabad).

·         Kiabálással riasszuk a többi lakót!

·         A meneküléshez semmilyen esetben se használjunk normál kivitelű személyfelvonót! (biztonsági lift tűz esetén is használható)

·         Hagyjuk el a házat!

·         Amennyiben a lépcsőház sűrű füsttel telített, ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni. Csukjuk be a bejárati ajtót. Tájékozódás (látás) hiányában két emelet magasból sem sikerülhet a menekülés! Várjuk a tűzoltókat, hogy a rendelkezésünkre álló információkkal segíthessük a gyors beavatkozást!

 

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan elterjedhet, így ha látunk esélyt a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor az első dolgunk a tűzoltók értesítése legyen, és csak utána kezdjünk bele a tűz oltásába, illetve a kármentésbe.

 

A füstérzékelő életet menthet a lakásokban!

 

Nemcsak a tűz gyilkos tényező, hanem a keletkező füst és a különböző mérgező gázok is. A halálos kimenetelű szerencsétlenségek legtöbbször éjszaka következnek be, ugyanis tévhit az, hogy az ember álmából is felriad a tűz első jeleire. Ez sajnos ritkán van így. Az otthonunkban előforduló tűzesetek megelőzését szolgálják azok a füstérzékelők, amelyek a mennyezeten elhelyezve hangjelzéssel riasztanak.

Az otthoni riasztók optikai elven működő füstérzékelővel vannak ellátva. Ez azt jelenti, hogy a riasztó érzékelni tud egy esetleges tűzből származó füstöt a levegőben, ugyanakkor nem érzékeli se a meleget, se a gázt, vagy közvetlenül a tüzet. Ha a füstérzékelőt megfelelően szerelik fel és kellően karbantartják, akkor veszély esetén időben fog jelezni. Tűz esetén értékes másodperceket nyerhetünk vele, ez pedig elég lehet ahhoz, hogy el tudjuk hagyni a házat és hívni tudjuk a tűzoltókat.

 

Hova érdemes felszerelni:

Amennyiben a teljes lakás védelmét szeretnénk biztosítani, akkor minden helyiségbe, ahol fűtő-, sütő-, vagy főző-, illetve elektromos berendezés található, szereljünk érzékelőt. Amennyiben többszintes épületben lakunk, akkor minden szinten legalább egy berendezés szükséges a minimális védelem érdekében. A mennyezet sarkától több mint 50 centiméter távolságra kell elhelyezni a készüléket.

Hova nem érdemes felszerelni:

Ne tegyük az érzékelőt olyan helyiségbe, ahol a hőmérséklet 4 Celsius-fok alá, illetve 40 fölé emelkedhet, közvetlenül ajtó és ablak mellé, radiátor vagy ventilátor közelébe, illetve a gáz- vagy villanytűzhely fölé (a sütésnél, főzésnél keletkező gőzök is működésbe hozhatják).

Figyelem!

• A füstérzékelő nem működik, ha letakarjuk, lefestjük!
• Ha lemerül az áramforrás (9V elem), hangjelzést ad!
• A riasztót füstérzékelésre tervezték, a tüzet nem tudja megakadályozni.

 

Tisztelt Jegyző Asszony!

 

Tájékoztatom, hogy a Központi Statisztikai Hivatal

Pírtó

település egy részén  kötelező  adatszolgáltatáson alapuló lakossági adatfelvételeket hajt végre, a korábbi évek gyakorlata szerint, június 1-jei eszmei időponttal. Az összeírók május 24-e és június 15-e között végzik a személyes adatfelvételt.

A felvételek Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) szerinti nyilvántartási száma és neve:

2218 Egyéni gazdaságok júniusi összeírása, 2017

Az összeírási munkát a Központi Statisztikai Hivatal megbízásából igazolvánnyal ellátott kérdezőbiztosok végzik, az Önök településén név szerint: Szőke Jánosné

A válaszadásra kijelölteket véletlenszerűen választottuk ki, matematikai statisztikai mintavételi módszerrel. A válaszadás a kijelölt háztartások számára kötelező, akik részvételükkel nagymértékben hozzájárulnak az agrárium jellemzőinek minél átfogóbb megismeréséhez.

Az adatfelvétel kizárólag statisztikai célból történik, és az adatok csak összesített formában kerülnek nyilvánosságra. Az egyedi adatokat bizalmasan kezeljük, azok mások számára nem hozzáférhetőek. Az adatgyűjtés során a statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvénynek, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek megfelelően járunk el.

A felvétel módszertanával és a kutatási eredményekkel kapcsolatosan a www.ksh.hu internetes oldal nyújt tájékoztatást.

Köszönjük együttműködésüket a felmérés sikeres végrehajtásában!

Budapest, 2017. május 24.

                                                                     Tisztelettel:

                                                                                                       Malakucziné Póka Mária s.k.

                                                                                                                 főosztályvezető

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Kiskunhalasi Járási Hivatala

 

 

 

 

Közlemény

az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály új telefonszámairól

 

 

Értesítjük a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a Kiskunhalasi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya 2017. június 1-jétől az alábbi telefonszámokon érhető el:

 

77/795-280,

77/795-281.

 

 

Kiskunhalas, 2017. május 22.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Kiskunhalasi Járási Hivatala

MEDICOPTER ALAPÍTVÁNY H-1083 Budapest,  Rákóczi út 51.,   Postacím: 1439 Budapest, Pf. 679. Telefon/Fax: 786-8950 Adószám: 18175581-1-42,   Bankszámlaszám: 11705008-20477873 E-mail: medicopter.alapitvany@upcmail.hu  Honlap:www.medicopteralapitvany.eu

 

A Fővárosi Bíróság az Alapítványt, mint közhasznú szervezetet az 1959. év IV. törvény (Ptk.) 74/A §-a alapján 8484. sorszám alatt,  a 16.Pk.60.069/2002/26. számú határozattal vette nyilvántartásba.

Tisztelt Támogatónk!

 

A MEDICOPTER Alapítvány, mint a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. szerződéses támogatója ezúton kéri az Ön, illetve Cége támogatását kitűzött céljai megvalósításához.

 

A sürgősségi ellátás során a magyar légi mentők az egész ország területén évről évre egyre több életet tudnak menteni a sürgősségi betegellátásban alkalmazott megfelelő eszközökkel, felszerelésekkel. Ezek a felszerelések állapota jelentősen befolyásolja a beteg életkilátásait.

Ezért kérjük továbbra is az Önök megtisztelő segítségét, hogy ezek a speciálisan kialakított fontos eszközök, melyek a folyamatos használat miatt elhasználódnak továbbra is biztosítva legyenek. A mentőszolgálat dolgozói nap, mint nap emberfeletti küzdelmet folytatnak életüket kockáztatva a bajbajutottak megmentéséért. Segítsünk Nekik mi is.

 

Jelenleg az alábbi eszközök megvásárlásához szeretnénk kérni pénzbeli támogatásukat:

 

- Motoros szívó (3 db):   Váladék, vér leszívására szolgál. kb: 200.000,-Ft /db   

- Infúziós pumpa (2 db):   Gyógyszerek nagy pontosságú adagolására.  kb: 600.000,-Ft/db    

- Intraosszeális eszköz (2 db):  Pl. Súlyos állapotú sokkos gyermekeknél, újraélesztésnél, gyors, könnyű megoldás a mihamarabbi gyógyszer és folyadék beviteléhez.   kb: 300.000,-Ft/db

- Sürgősségi, kézi ultrahang készülék (1 db): Mellkasi és hasi sérülteknél alkalmazható annak eldöntésére, hogy a helyszínen szükséges-e a beavatkozás, illetve a kórházba érve szükség lesz-e azonnali műtétre.  kb: 3.000.000,-Ft/db

 

A legkisebb anyagi segítség is sokat ér!

Az adományról adóigazolást állítunk ki (amennyiben kér, szíveskedjék az adószámát közölni), amit a hatályos pénzügyi rendelkezések alapján elszámolhat.

 

Kérjük, adója 1%-ával támogassa Ön is a légimentést! Köszönjük.

 

Adószámunk: 18175581-1-42

 

 

Budapest, 2017.05.18.

 

 

Tisztelettel:

 

Rédei Lászlóné, alapítvány elnöke

Belterület átnézeti térképe
Jelmagyarázat
Belterület - 1. szelvény
Belterület - 2. szelvény
Belterület - 3. szelvény
Belterület - 4. szelvény
Belterület - 5. szelvény
Belterület - 6. szelvény
Belterület - 7. szelvény
Belterület - 8. szelvény
Belterület - 10. szelvény
Belterület - 11. szelvény

Települészerkezeti terv
Külterület átnézeti térképe
Külterület - 1. szelvény
Külterület - 2. szelvény
Külterület - 3. szelvény
Külterület - 4. szelvény
Külterület - 5. szelvény
Külterület - 6. szelvény
Külterület - 7. szelvény
Külterület - 8. szelvény
Külterület - 9. szelvény
Külterület - 12. szelvény
Külterület - 13. szelvény
Külterület - 14. szelvény
Külterület - 15. szelvény
Külterület - 16. szelvény

    
    

a mezőgazdasági őstermelőket érintő ellenőrzésekről

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/C. §-a és a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap használatának jogszerűségét, valamint az őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát.

 

Az ellenőrzések kiemelt célja az őstermelői igazolvánnyal való visszaélések mérséklése, a nem saját termelésű terméket értékesítők kiszűrése, ezáltal a tényleges őstermelői tevékenységet végző termelők piaci lehetőségeinek javítása, a fogyasztók őstermelők által kínált árukkal szembeni bizalmának erősítése.

 

A jövőben a Kiskunhalasi Járási Hivatal, mint hatáskörrel rendelkező hatóság az illetékességi területén (Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kiskunhalas, Kisszállás, Kunfehértó, Pirtó, Tompa, Zsana) működő piacokon, vásárokban, mozgó standokon, útszéli, illetve a saját ingatlanon történő árusítóhelyeken az őstermelői igazolvány jogszerű használatának és az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében hatósági ellenőrzéseket fog végezni.

Az ellenőrzéseket végrehajtó állami tisztviselők hatósági ellenőri igazolvány, illetve megbízólevél bemutatásával végzik munkájukat.

 

A piacokon, vásárokban, mozgó standokon, útszéli illetve a saját ingatlanon történő árusítóhelyeken az árusítás során az alábbi okiratok megléte szükséges:

• érvényes őstermelő igazolvány,
• adatnyilvántartó lap vagy annak másolati példánya,
• értékesítési betétlap,
• személyazonosító igazolvány,
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

 

A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § alapján:

„(1) A mezőgazdasági őstermelő érvényes igazolványának birtokában mezőgazdasági őstermelőként, kizárólag azt a saját őstermelői tevékenységéből származó őstermelői terméket értékesítheti, ami szerepel a Nyilvántartásban.

(2) Az őstermelői termék értékesítésének helyszínén a mezőgazdasági őstermelő köteles az igazolvány száma mellett az őstermelői termékét vagy az értékesítés helyszínét a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék” felirattal a vásárló tájékoztatására alkalmas módon ellátni.

(3) A mezőgazdasági őstermelő a Nyilvántartásba általa bejegyeztetett tevékenységet egyéni vállalkozóként nem végezheti. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor ugyanolyan terméket - egy időben, ugyanazon a helyszínen - kizárólag mezőgazdasági őstermelőként vagy kizárólag egyéni vállalkozóként értékesíthet.

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a NÉBIH (a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egyben egyéni vállalkozó is, az őstermelői tevékenységét az egyéni vállalkozókról szóló nyilvántartásban szereplő adatai összevetésével is ellenőrizheti.”

 

A 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében: „Az ellenőrző hatóság az igazolvány használata jogszerűségének, valamint a Nyilvántartásban szereplő adatok valódiságának ellenőrzése során jogosult:

a) a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt, vagy értékesített őstermelői termék származását ellenőrizni;

b) a mezőgazdasági őstermelő igazolványát és értékesítési betétlapját, valamint a személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas okmányát elkérni, abba betekinteni;

c) az őstermelői tevékenység végzésének helyszínén és az értékesítés helyszínén ellenőrzést tartani;

d) az igazolványt visszatartani az őstermelői tevékenység jogszerűségének e rendeletben foglaltak szerinti vizsgálatára irányuló eljárás jogerős lezárásáig, ha a Nyilvántartásban szereplő és az értékesítés helyszínén lévő őstermelői termékek köre egymástól eltér;

e) az igazolványt visszavonni, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági őstermelő

ea) őstermelői tevékenységre vonatkozó adatai eltérnek a Nyilvántartásban szereplő adatoktól,

eb) egyéni vállalkozói tevékenysége között a Nyilvántartásba bejegyzett tevékenység is szerepel,

ec) által értékesíteni kívánt vagy értékesített termék mennyisége legalább 10%-kal több, mint amennyi a Nyilvántartásban szerepel, vagy a saját gazdasága adatai alapján lehetősége van termelni,

ed) olyan terméket értékesített vagy kívánt értékesíteni, amit a Nyilvántartásba nem jelentett be,

ee) a 12. § (1)–(3) bekezdése alapján rá vonatkozó előírások valamelyikét megszegi.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti visszatartás tényét az ellenőrző hatóság haladéktalanul rögzíti a Nyilvántartásban.”

 

A 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-a alapján:

„(1) bekezdése Az ellenőrző hatóság az igazolvány visszavonásáról szóló döntésével egyidejűleg meghatározza az új igazolvány kiadásának legkorábbi időpontját. A visszavonás időtartamát az ellenőrző hatóság – a jogsértés súlyától függően – két hónaptól két évig terjedő időtartamra határozhatja meg. A visszavonás időtartamába – ha az igazolvány az őstermelői tevékenység jogszerűségének e rendeletben foglaltak szerinti vizsgálatára irányuló eljárás jogerős lezárásáig visszatartásra került – a visszatartás időtartamát be kell számítani.

(2)  Az ellenőrző hatóság az (1) bekezdés szerinti döntését, továbbá a 9. § (2) bekezdésében foglaltak elvégzése érdekében a döntés jogerőre emelkedését követően az igazolványt megküldi a NAK részére.

(3) A visszavonáshoz kapcsolódó tényeket a döntésről való tudomásszerzést követően a NAK haladéktalanul rögzíti a Nyilvántartásban.”

 

Kérjük, hogy a piacokon, vásárokban, mozgó standokon, útszéli, illetve a saját ingatlanon történő árusítóhelyeken az őstermelői igazolvány használatának szabályait a termékek árusításakor szíveskedjenek betartani!

 

 

Kiskunhalas, 2017. április

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Kiskunhalasi Járási Hivatala

    
    
    

    
    

        
    

Melléklet:

1. sz. melléklet: Tájékoztató az általános iskolai körzetek kijelöléséről

2. sz. melléklet: Bács-Kiskun megyei Pedagógiai Szakszolgálatok

 
 
Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozott figyelmet kell fordítani az évről évre jelentkező veszélyforrásra: a szabadtéri tűzre.
 
Az erdő- és vegetációtüzek tekintetében két fokozottan veszélyes időszak van. Az egyik kora tavasszal, ezek az úgynevezett „tavaszi tüzek”, melyek többsége a tavaszi kerti tevékenységhez köthetőek. A jó időt kihasználva a kert és telek tulajdonosok ilyenkor égetik el a száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anyagot. A második kiemelt tűzkockázatú időszak júliustól-augusztus végéig tart. A száraz nyári hónapokban főleg az alföldi fenyvesek vannak kitéve az erdőtűz pusztításának. A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és vegetációtüzek 70-75 százaléka. Ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek különféle okokból keletkezhetnek, legtöbbjük azonban emberi gondatlanságra vezethető vissza. Ezek a tüzek jelentős természeti károkat okozhatnak. Sok esetben az előző évből megmaradt elgazosodott növényzet felszámolása érdekében a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem okoz kárt. A tűzoltóságtól viszont nagy erőfeszítést igényel és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás veszélyes az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.
 
A száraz gazt, avart és egyéb kerti hulladékot belterületen elégetni továbbra is csak azokon a településeken lehet, ahol azt a helyi önkormányzat rendeletében szabályozza és feltételekhez kötötten megengedi. Azokon a településeken ahol a helyi önkormányzat ezekről nem rendelkezik tilos a száraz gaz, avar és egyéb kerti hulladék belterületi égetése.  A kerti hulladékok hasznosításában alternatív környezetkímélő megoldást jelenthet a házi komposztálás. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a zöldhulladék elszállíttatása is jó választás, mely több településen megoldott.
 
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a külterületi ingatlanok vonatkozásában az irányított égetést lehetővé teszi, de azt előzetesen a tűzvédelmi hatóság engedélyéhez köti. A kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani az illetékes tűzvédelmi hatósághoz – Kiskunhalasi Katasztrófavédelmi Kirendeltség, (6400 Kiskunhalas, Kőrösi út 15.) - , amely azt 5 munkanapon belül elbírálja. A kérelemhez 3.000 forint értékű illetékbélyeget kell csatolni az illetéktörvény vonatkozó előírása alapján.
 
A szabadtéri tűzgyújtással kapcsolatosan érdemes néhány előírást megismerni és jó tanácsot megfogadni. Kérünk mindenkit, hogy csakis a tűzvédelmi előírások betartásával égessék a száraz növényeket, amikor azt a helyi önkormányzati rendeletek lehetővé teszik.
 
• A kerti zöldhulladék elégetése alapvetően tilos az ország területén, de az önkormányzatok rendeletben engedélyezhetik a belterületi égetést bizonyos keretek között /meghatározott nap(okon) és időpont(okban)/.
 
• Az égetés megkezdése előtt célszerű értesíteni az érintett szomszédokat a tűzoltóságra történő téves jelzés elkerülése érdekében.
 
• Olyan helyet válasszunk a száraz növényzet égetésére, ahol személyi biztonságot nem veszélyeztetünk és vagyoni, környezeti kárt nem okozunk.
 
• Fontos, hogy az elégetendő avar és kerti hulladék ne tartalmazzon más háztartási, illetve ipari eredetű hulladékot pld.: gumit, műanyagot.

 • Szem előtt kell tartani, hogy a közút és a vasút közelében történő szabadtéri égetés következtében keletkező füst veszélyeztetheti a közúti és a vasúti forgalmat.
 
• Az avar és kerti hulladék meggyújtása után gondoskodjunk a folyamatos őrzésről, soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet.
 
• Tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg szélcsendes napon fogjunk a tűzgyújtáshoz, mert a száraz növényzet égetése során a szeles időjárás következtében gyorsan átterjedhet a tűz nagyobb területre, illetve lakó- és nyaralóépületre.
 
• Biztosítsuk a tűz eloltásához és az esetleges továbbterjedés megakadályozásához szükséges eszközöket, mint például lapát, gereblye, tűzoltó készülék, oltóvíz.
 
• Az égetés befejezése után győződjünk meg, hogy megfelelően eloltottuk-e a tűzet, nem áll-e fent a visszagyulladás veszélye. A helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
 
Abban az esetben, ha mégis „elszaladt” a tűz értesítsük a tűzoltókat a 105-ös vagy a 112-es segélyhívó számon. A tűzoltók azonnali értesítése a garancia arra, hogy időben, szakszerűen és a legkevesebb kárral sikerül eloltani a tüzet.
 
  Milyen szankciókkal lehet sújtani azt, aki nem tartja be az előírásokat?
 
A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják.  A vonatkozó jogszabály alapján a szabadtéri égetéssel összefüggő előírások megsértőivel szemben, a jogsértés súlyosságától függően minimálisan 20.000.- forint, maximálisan 3.000.000-, forintig terjedő tűzvédelmi bírság is kiszabható, amennyiben az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozására is szükség volt. Az okozott károkért a tűz okozóját felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat.

    

 

Az apropót pedig a közvéleményt mélyen megrázó, a közelmúlt azon tragikus eseményei adták, ahol gyerekek életét követelte a szülői bántalmazás. 

 

A konferencián valamennyi, a gyermekek védelmében és veszélyeztetettségük megszüntetésében érintett területi és helyi igazságszolgáltatási, közigazgatási, köznevelési, egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi, valamint jogvédő szervezet részt vett, a cél pedig nem a felelősök keresése volt, hanem a gyermekvédelmi rendszer megfelelő működtetésének megvalósítása, a rendszerben meglévő intézkedési lehetőségek feltárása és nem utolsó sorban a gyermekvédelmi szakemberek szakmai és érzelmi megerősítése. Ehhez nyújtott szakmai segítséget az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi, illetve a Szociális Szolgáltatások Főosztályának két  munkatársa – Lipcsei Judit és dr. Feffer Zsuzsanna –, akik a gyermekbántalmazás korai felismerésére és jelzésének megtételére kidolgozott módszertani anyagokra, protokollokra, a jelzés kötelezettségére és ezen kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményére, felelősségére  hívták fel a figyelmet, illetve hangsúlyozták, minden gyermek helyzetét, veszélyeztetettségét egyedileg kell megítélni, nem lehet sémákat, rutin intézkedéseket alkalmazni.

 

A szakmai napon a délelőtti előadásokat, délután részben a család- és gyermekjóléti központok szakmai vezetői, esetmenedzserei, részben pedig a járási hivatalok gyámügyi ügyintézőinek részvételével szekcióülések követték, ahol lehetőség nyílt a szakmai kérdések mélyebb megvitatására, a gyermekvédelmi rendszer 2016. január 1. napjától bekövetkezett változásainak eddigi értékelésére.

 

Zárszóként pedig megfogalmazásra került: egy gyermek bántalmazására nincs mentség, nem lehet azt a szülő vagy más hozzátartozó pszichés állapotával, mentális zavarával vagy éppen a gyermek magatartásával, fegyelmezésének szükségességével magyarázni. 

                                                                                       

(Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal)

A határozat letöltése

A határozat letöltése

FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit  Korlátolt Felelősségű Társaság

 

 Erre a linkre kattintva letölthető a BEJELENTŐ ÉS MEGRENDELŐ LAP.

 Tisztelt Önkormányzat!

 

Az új szabályozás elérhető:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400385.KOR

 

A használható gyűjtőedényzetre vonatkozóan a jogalkotó lehetőséget ad arra, hogy a vegyes hulladék szabványos gyűjtőedényben történő gyűjtéséhez a közszolgáltatónak biztosítania kell azt, hogy az ingatlanhasználó legalább 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény közül választhasson.

 

A közszolgáltatói kötelezettség tehát nem az edényzet beszerzésére és annak biztosítására terjed ki, hanem csak a választási lehetőség biztosítására.

 

Ennek részletesebb kifejtését az (1a)-(1c) bekezdések fejtik ki, miszerint a választási lehetőség alapján alkalmazott edényzet űrmértéke az ingatlanhasználótól függ.

 

Az ingatlanhasználó eszerint lehet

-       az ingatlant egyedül, életvitelszerűen használó természetes személy,

-       s lehet ettől eltérő természetes személy, azaz pl. az ingatlant nem egyedül használó.

 

Ingatlanhasználótól függően a Korm.r. meghatározza azt a választható edényzet űrmértéket, melynek űrmértéke maximalizálva van, azaz a jelenleg esetleg használatos űrmértékű edényzettől eltérően választhat legalább egy olyan gyűjtőedényt, amelynek az űrmértéke az ingatlanhasználóhoz rendelt litert nem haladhatja meg.

 

A közszolgáltató az esetleges edényzetváltást vagy az újonnan bevezetésre kerülő edényzetet fenti jogszabály esetében csak abban az esetben tudja elfogadni, ha

1.)egyedülélő

(Korm.r.7.§ (1a) b)

-   a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó

-          természetes személy ingatlanhasználó részére

-          legalább egy

-          olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja,

-          amelynek űrmértéke a 60 litert

-          nem haladja meg.

 

Ezt a jogosultságot az ingatlanhasználó csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja.

 

 

Azaz A FENTI TARTALMÚ önkormányzati igazolás nélkül az ingatlanhasználó választási lehetősége akadályozott.

2.) nem egyedülélő:

(Korm.r.7.§ (1a) a)

-          a természetes személy ingatlanhasználó részére

-          legalább egy

-          olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja,

-          amelynek az űrmértéke a 80 litert, nem haladja meg.

Ehhez nem kell igazolás.

 

Fentiek csak és kizárólag a vegyes hulladék gyűjtésére vonatkoznak.

 

 

 

A fentiek figyelembe vételére kérjük Önöket azzal, hogy az új edényzetek vonatkozásában, s kérjük Önöket, hogy az ügyfeleket ne küldjék el igazolás kiadása nélkül. (Az, hogy az önkormányzatnál ki jogosult ennek kiadására, belső szabályozás kérdése rendeleti szabályozás hiányában, s kérjük, hogy minderről érdemben az ügyfeleket is tájékoztassák.)

 

 

Az ügyfelektől kérjük, hogy az új edényzet beszerzését névre szóló számlával igazolják, s annak használatát a Korm.r.7.§ (2) bekezdése figyelembevételével helyben ellenőrzi a közszolgáltató. Vagyis a választható gyűjtőedény űrmértéknek igazodnia kell az érintett ingatlanon képződő hulladék mennyiségéhez, figyelembe véve az érintett ingatlant használó természetes személyek számát, a szállítási gyakoriságot.

 

A korábban beszerzett kisebb űrmértékű edényzetekre vonatkozóan nyilatkozatot kérünk az ügyfelektől.

 

Az edényzetválasztás lehetőségét a bejelentőlapunkon külön feltüntettük, annak mintáját wordben csatolva megküldjük Önöknek.

 

Kérjük továbbá Önöket, hogy amennyiben a fentiek alapján részletszabályokat alkotott a helyi képviselőtestület és azt még nem küldték meg a közszolgáltató részére, úgy azt mielőbb pótolni szíveskedjenek a végrehajtás érdekében.

 

Vaskút, 2016. január 13.

                                                                       Tisztelettel:

                                                                                                             Agatics Roland s.k.

                                                                                                            ügyvezető igazgató

Erre a linkre kattintva letölthető a BEJELENTŐ ÉS MEGRENDELŐ LAP.

________________________________________________________________________________________________

FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit  Korlátolt Felelősségű Társaság

                                                Nyilvántartó cégbíróság: Kecskeméti Törvényszék Cg.: 03-09-126039

                        Adószám: 24290054-2-03             Székhely: 6521 Vaskút, 0551/2 hrsz.

Ügyfélszolgálati irodáink: 6500 Baja, Szabadság út 22.                       ( : 79/420-609 6521 Vaskút, Külterület 0551/2.                  ( : 79/524-821  / Ê: 79/572-052 6300 Kalocsa, Érsekkert 4-1.                        ( : 20/373-0338/ Ê: 79/572-052 6640 Csongrád, Bercsényi M. u. 39.           ( : 63/483-956 / Ê: 63/471-620 6100 Kiskunfélegyháza, Deák F. u. 2.        ( : 30/473-5340/ Ê: 63/471-620 6400 Kiskunhalas, Szilády Áron u. 5-7.     ( : 77/400-063 / Ê: 77/951-761 6900 Makó, Széchenyi tér 7. I/16               ( : 30/473-5340 6300 Kiskőrös, Petőfi S.u. 108.                    ( : 20/373-0338 š: fbhnpkft@fbhnpkft.hu

  6500 Baja, Szabadság út 22.               ( : 79/420-609                   

  6521 Vaskút, Külterület 0551/2.        ( : 79/524-821  / Ê: 79/572-052

   6300 Kalocsa, Érsekkert 4-1.               ( : 78/ 561-003 / Ê: 78/561-004

    6640 Csongrád, Bercsényi M. u. 39.   ( : 63/483-956 / Ê: 63/471-620
         6100 Kiskunfélegyháza, Deák F. u. 2. ( : 76/430-513 / Ê: 76/462-822
             6900 Makó, Széchenyi tér 7. I/16       ( : 30/607-7157

                                       e-mail: fbhnpkft@fbhnpkft.hu

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

KÖZLEMÉNY!

 KÖLTÖZIK A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya a jelenlegi 6000 Kecskemét, Klapka u. 34. szám alatti ingatlanból átköltözik a 6000 Kecskemét, Szent István krt. 19/A alatti épületbe.

A Fogyasztóvédelmi Osztály telefonos elérhetősége 2015. augusztus 5. napjától a 76/795-710 számra változik.

A Fogyasztóvédelmi Osztály elektronikus levelezési címe változatlanul fogyved_daf_kecskemet@nfh.hu

A Hatósági Tanácsadó Iroda és Rezsipont a jövőben a

6000 Kecskemét, Szent István krt. 19/A

szám alatt kereshető fel személyesen, az eddig megszokott ügyfélfogadási rend szerint: 

hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00

pénteken 8.00-14.00 óra

között.

Az átköltözés ideje alatt a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály telefonon átmenetileg nem elérhető.

Megértésüket köszönjük!

(Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal)

Kiskunhalas Közös Önkormányzati Hivatal

Pirtói Kirendeltsége

6414. Pirtó, Dózsa Gy u 19.sz.

Tel: 77/540-010

e-mail: onkormanyzat@pirto.hu

Ügyirat szám: 726/2015

IGAZOLÁS

bejelentés köteles tevékenység

nyilvántartásba vételéről

 

Igazolom, hogy a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet ( továbbiakban: Korm.r. ) 6.§- a értelmében Pirtó község közigazgatási területén működő üzletekről vezetett nyilvántartásunka az alábbi adatokat bejegyeztem:

 

Nyilvántartás sorszáma: 1/2015

 

A kereskedő

 

Neve: MOL-SZING KFT

Székhely:  6035. Ballószög, III.körzet 143.

Adószáma: 24994387-2-41

Cégjegyzék szám: 03-09-128477

Üzlet jellege: mozgóbolt

Eladótér:  2  m2

 

Forgalmazni kívánt termékek a Korm.r. 6.sz. mellékelt szerinti megnevezése:

• 1.4   Cukrászati készítmény, édesipari termék,

• 1.5   Hús-és hentesáru,

• 1.6   Hal,

• 1.7   Zöldség és gyümölcs,

• 1.8   Kenyér és pékáru, sütőipari termék,

• 1.9   Édességáru ( csokoládé, desszert, nápolyi, cukorkaáru, előcsomagolt fagylalt

           és jégkrém, stb )

• 1.10  Tej, tejtermék  ( vaj, sajt, túró, savanyított termékek stb.

 

 

Nyitvatartási idő:

 

Pirtó községben   a vasárnapi nyitva tartás engedélyezett

 

 

A bejelentés határozatlan időre szól.

A bejelentést a www.pirto.hu honlapon közzéteszem.

 

A bejelentés másolatát egyidejűleg megküldöm a Korm.r. 6.§.(2) bekezdése szerinti hatóságok részére.

 

Az eljárás során eljárási költség nem merült fel.

 

Felhívom bejelentő figyelmét, hogy a Korm.r. 24.§.(1) bekezdése értelmében a kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy eleget tett a kereskedelmi tevékenység bejelentési kötelezettségének, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. ( A kft-ben legalább 1/5-öd tulajdini hányaddal rendelkezik eladó természetes személy. )

 

Tájékoztatom, hogy ezen igazolás kiadása nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek beszerzése alól.

 

Pirtó, 2015. július 20.

 

 

 

                                                                                  Dr. Ferenczi Mária jegyző

                                                                                              Megbízásából

 

 

 

                                                                                              Belágyi Mihály

                                                                                            Kirendeltség vezető

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

FELHÍVÁS

 

Kibővült a hadigondozotti ellátásra jogosultak köre

 

 

Az Országgyűlés elfogadta a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló T/4972. számú törvényjavaslatot.

 

A törvénymódosítás - kibővítve az eddigi jogosultak körét - támogatást kíván nyújtani a második világháborúban elesett, eltűnt és hadifogságban elhunyt katonák és munkaszolgálatosok özvegyeinek és árváinak, illetve mindazoknak, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a volt magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állományviszonyától és rendfokozatától, és attól, hogy a II. világháborút lezáró Párizsi Békeszerződés következtében más ország állampolgárává vált.

 

A törvénymódosítás megnyitja a hadigondozotti jogosultságot azon magyar állampolgárok - volt hadiárvák, volt hadigyámoltak és volt hadigondozott családtagok – számára is, akiket 1949. január 1-jét megelőzően nyilvántartásba vettek, azonban pénzellátását nagykorúvá válása miatt, vagy 1949-ben politikai okból megszüntették, kérelmét elutasították, vagy kérelmét politikai okból elő sem terjesztette.

Azon hadiözvegyek is a gondozottak körébe kerülnek, akiknek férje Magyarországról vonult be, de – lakhelyváltozás nélkül – jelenleg más állam polgára.

 

A járadék megegyezik a hadigondozotti ellátásra jogosultak havi rendszeres járadékának összegével, mely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.

 

A rendszeres havi járandóságot igényelni lehet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában – a Kiskunhalasi Járásban a Hatósági és Gyámügyi Osztályon, Kiskunhalas, Köztársaság u. 1. szám, vagy a Kormányablakban, Kiskunhalas Szilády Áron u. 19. szám alatt –, külföldön élő és Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező kérelmező esetében Budapest Főváros Kormányhivatalánál.

 

Az eljárás során a jogosultság hadi eredetét egykorú szolgálati, katonai, kórházi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon kell igazolni. A járási hivatal a kérelemről határozattal dönt, amelynek alapján a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal fogja a járadékot folyósítani, vagy a nyugdíjjal együtt, vagy ennek hiányában önállóan.

 

 

(Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal)

„Hálózat a közösségért 2014-2015” áramdíjfizetést segítő program

Megnyílt a hátralékmentes kategória,
újra pályázhatnak
a rendszeresen fizető, nehéz szociális helyzetben levő fogyasztók.

 

 

Ebben a kategóriában azok a fogyasztók pályázhatnak, akik folyamatosan időre fizetik a számlájukat és nem rendelkeznek hátralékkal. Támogatás formája: Növekvő támogatással: 4000.- Ft, 5000.- Ft, 6000.- Ft egy év alatt három ellenőrzési pontban kérdezzük le a hátralékok mértékét, és aki megfelel a feltételeknek, az támogatásban részesül, aki viszont az egyik ellenőrzési ponton nem teljesíti a feltételeket, akkor nem kaphat támogatást. Viszont, ha mindegyik ellenőrzési pontnál megfelelt, akkor egyre magasabb támogatásban részesül az ügyfél. Potenciális támogatott pályázók: szociálisan rászoruló családok és egyedül állók, akik csak nagy nehézségek árán tudják fizetni a számlájukat, de nagyobb hátralékot sosem halmoznak fel.

Érdeklődni a támogatás igénylés esetén:

http://halozat.maltai.hu/

HTKT SZSZK Családsegítő Szolgálat munkatársánál

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályaival foglalkozó jogszabályok

A kérelem és a lakossági tájékoztatók letölthetőek

a NYOMTATVÁNYOK menüpont alatt.

 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet

 

225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

(2) Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

(4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

(2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét és címét,

b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

d) az irányított égetés indokát,

e) az égetéssel érintett terület nagyságát,

f) az égetés folyamatának pontos leírását,

g) az égetést végző személyek nevét, címét,

h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

(3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.

(4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

(5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

(6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

228. § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.

(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.

(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

 

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet

A tűzesetek megelőzése

6. § (1) Az erdővel érintkező vagy azon áthaladó vasút és közút kezelője az erdő felőli oldalon köteles 2 méter széles védősávot kialakítani.

(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől, fáktól tisztán kell tartani.

(3) Erdősítéskor a tűzpásztára nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni). A tűzpászta minimálisan 3 méter széles, minden éghető anyagtól mentes, talajjal fedett terület, melynek folyamatos karbantartásáról, azaz gyomtól és egyéb éghető anyagtól mentes állapotban tartásáról az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

(4) A vasút, illetve a közút és az erdő közötti védősávon, valamint az út menti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni.

7. § Az erdőgazdálkodó köteles a kijelölt tűzrakó hely környékéről az éghető anyagokat eltávolítani, és azt állandó jelleggel az éghető anyagoktól mentesen tartani.

8. § Az erdőgazdálkodó köteles az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenőknél, valamint a tűzrakó helyeken – jól látható módon – az erdőben történő tűzrakásra, a nyílt láng használatára, a dohányzás szabályaira és a tűzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztető, tájékoztató táblákat elhelyezni.

 

Tűzveszélyes üzemi tevékenység

9. § (1) Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

(2) Vágástéri hulladékot az erdőben az Evt.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos.

(3) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő vágástéri hulladékégetést.

(4)³ A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.

(5) Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani.

(6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki.

(7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni.

(8) Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpászta tisztántartására ellenőrzött tüzet is alkalmazhat az erdőgazdálkodó. Az ellenőrzött tűz olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok között égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen.

(9)⁴ Az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni.

(10) Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti.

(11) Védett természeti területen ellenőrzött tűz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

 

 

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet

 

27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.

(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.

(3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

 

A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértéke

Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben történő égetése;	300 000 Ft
Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése;	100 000 Ft
Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése;	500 000 Ft
A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását nem akadályozza meg, illetve az eloltásról nem gondoskodik (10 m3 feletti mennyiség esetén);	500 000 Ft
A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladásának, meggyulladásának meg nem akadályozása, illetve az eloltásról való nem gondoskodás (legfeljebb 10 m3 mennyiség esetén);	100 000 Ft

 

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Változtak a mák termesztésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályok

Az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése esetén területnagyságtól függetlenül a termesztő köteles a föld fekvése szerinti illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság részére a rendeletben szabályozott következő adatokról (természetes személy személyazonosító adatai és lakcíme, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet megnevezése, székhelye, adószáma, a képviseletét ellátó személy családi és utóneve, lakcíme, valamint a képviselet jogcíme, a vetett termőterület nagysága, helye, helyrajzi száma, vagy fizikai blokk és parcella száma, a termesztett fajta neve, vetőmag fémzár száma és mennyisége,) bejelentést tenni. Az őszi vetésű étkezési mák bejelentési határideje a vetési évben november 30-a, a tavaszi vetésű étkezési mák esetében a vetési évben április 30-a. A termesztő köteles őszi vetésű étkezési mák kipusztulása esetén a föld fekvése szerint illetékes földművelésügyi igazgatóságnak a vetést követő év április 30-ig bejelenteni a kipusztulással érintett terület azonosítóit (település neve, földrészlet helyrajzi száma, alrészlet megjelölése, fizikai blokk és parcella azonosító), nagyságát, valamint a kipusztult állomány fajtáját.

A betakarítást követően az étkezési mák termesztője köteles tárgyév szeptember 30-ig az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságnak bejelenteni a mákszalma és a betakarított mákmag mennyiségét. A mákszalma megsemmisítéséről a termesztőnek nyilvántartást kell vezetni.

Az étkezési mák termesztőnek a bejelentésről valamint a bejelentett mákmag mennyiségéről az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága igazolást állít ki. Az étkezési mák kizárólag  ezen igazolás birtokában hozható forgalomba. A termesztő köteles az étkezési mákot továbbforgalmazó személynek az igazolást bemutatni. Az igazolás számát az étkezési mák forgalomba hozatala során a kereskedelmi dokumentumoknak tartalmaznia kell.

Az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a termesztő költségére elrendelheti az étkezési máktábla talajba forgatással történő megsemmisítését, amennyiben az étkezési mák termesztése a rendelet alapján bejelentési kötelezettség alá tartozik és a termesztő a bejelentési kötelezettségének határidőre nem tett eleget, illetve azt legkésőbb a mák virágzásának befejezését megelőző tizenöt napig nem pótolta, vagy a termesztő valótlan adatokat jelentett be.

A földművelésügyi igazgatóság, valamint a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága ellenőrzi a forgalomba hozott étkezési mák igazolásának meglétét. Amennyiben a termesztő igazolás nélkül hozza forgalomba az étkezési mákot, a földművelésügyi igazgatóság vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az étkezési mákot lefoglalja és elrendeli a termesztő költségén való megsemmisítését.

A bejelentéshez szükséges formanyomtatványok letölthetőek a NÉBIH honlapjáról. (www.nebih.gov.hu)

További információért forduljon az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához. (tel.: 76/513-600, fax.: 76/513-627, e-mail: bacs-fm@nebih.gov.hu)

(Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal)

Elkezdődött a szociális rendszer megújítása –

A szociális támogatások egy része új helyen igényelhető

A szociális ellátások rendszere 2015. március 1-jétől jelentős mértékben átalakul. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint a foglalkozást helyettesítő támogatás 2015. március 1-jétől a Kiskunhalasi Járási Hivatalnál intézhető.

A Járási Hivatal által nyújtott szociális támogatások az alábbiak:

- aktív korúak ellátása: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,

- időskorúak járadéka,

- ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj),

- közgyógyellátás (alanyi és normatív formák),

- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a 2015. március 5-ig esedékes kifizetéseket még a települési önkormányzatok fogják folyósítani. A 2015. március hónapra járó – április 5-ig esedékes – támogatási összegek utalásáról már a megyei kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok gondoskodnak majd. E támogatási összegek az ügyfelek döntése alapján bankszámlára, vagy lakcímre kerülnek kiutalásra, a támogatások készpénzben történő kifizetésére nincs lehetőség!

A Kiskunhalasi Járásban az aktív korúak ellátásával kapcsolatos támogatások, így a foglalkoztatást helyettesítő, illetve az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás elsősorban a Kiskunhalasi Járási Munkaügyi Kirendeltségen (Kiskunhalas, Szent Imre u. 12.) hétfőtől csütörtökig, továbbá a hét minden napján a Kormányablakban (Kiskunhalas, Szilády Áron u. 19.), valamint a Járási Hivatal illetékességi területéhez tartozó településeken az előre meghatározott és meghirdetett időpontokban az ügysegédeknél – a települések polgármesteri hivatalaiban – intézhető.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat érintő, 2015. március 1-jétől hatályos változásokkal kapcsolatos részletes tájékoztató anyag elérhető a www.bkmkh.hu weboldalunkon.

dr. Tallós Bálint

hivatalvezető

Kiskunhalasi Járási Hivatal

TÁJÉKOZTATÓ

a 2014.október 12-i helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményeiről

PIRTÓ

Polgármester jelöltekre leadott szavaztok száma ( a szavazólapon feltüntetett sorrendben )

Lengyel Péter   polgármester jelölt:   148 érvényes szavazat

Nagy Ferenc polgármester jelölt:       275 érvényes szavazat

MEGVÁLASZTOTT POLGÁRMESTER:    NAGY FERENC

Képviselő jelöltekre leadott szavaztok száma ( a szavazólapon feltüntetett sorrendben )

Tóthné Sándor Mónika   képviselő jelölt:  87 érvényes szavazat

Ritter János képviselő jelölt:                     307 érvényes szavazat

Molnár László képviselő jelölt                   82 érvényes szavazat

Tóth  Zsófia Ibolya  képviselő jelölt        209 érvényes szavazat

Demeter József képviselő jelölt                253 érvényes szavazat

Lengyel  Péter  képviselő jelölt                142 érvényes szavazat

Földi Ferenc képviselő jelölt                      56 érvényes szavazat

Kiss Tünde képviselő jelölt                      239 érvényes szavazat

Szabadi Istvánné képviselő jelölt             136 érvényes szavazat

 

MEGVÁLASZTOTT KÉPVISELŐK ( abc sorrendben )

DEMETER JÓZSEF

KISS TÜNDE

RITTER JÁNOS

TÓTH ZSÓFIA IBOLYA

Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Pirtói Kirendeltsége   6414 Pirtó, Dózsa Gy. u. 19. Tel./fax: 77/540-010  E-mail: onkormanyzat@pirto.hu Honlap:  www.pirto.hu

 

 

FELHÍVÁS

 

Felhívom a Tisztelt Ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008.évi XLVI.törvény 17.§.(4) bekezdése értelmében a FÖLDHASZNÁLÓ KÖTELES

az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni és azt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

 

A törvény hatálya kiterjed az ország egész területére és az összes ingatlantulajdonosra. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok eljárásukat nem csak termőföldön folytatják le – amelybe a zártkertek is beletartoznak -, hanem belterületen, ipari, kereskedelemi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is. A törvény lehetőséget ad – szigorú eljárási rendben -, hogy a parlagfűvel erősen fertőzött, rosszul művelt haszonnövény állományban is elvégezhessék a hatósági védekezést.

 

A parlagfű elleni védekezés legegyszerűbb módja június végétől kettő-három alkalommal végzett kapálás vagy kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás.

 

A helyszíni ellenőrzés során a parlagfű-mentesítés kikényszerítése érdekében belterületen a jegyző jogosult elrendelni a közérdekű védekezést. A közérdekű védekezést a hatóság lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is elvégeztetheti. A parlagfű elleni védekezés során a területen lévő egyéb növényi kultúrában okozott károkért a földhasználó nem tarthat igényt kártalanításra. A közérdekű védekezés elrendelése mellett egyidejűleg növényvédelmi bírság is kiszabható, melynek mértéke 15.000.- Ft-tól 5.000.000.- Ft-ig  terjedhet.

 

A fentiekre tekintettel kérem Pirtó község ingatlantulajdonosait, földhasználóit, hogy az ingatlanokon, az ingatlanok előtti közterületen gondoskodjanak a gyomtalanításról, részben a hatósági beavatkozás és bírság elkerülése érdekében, de azért is, mert sok polgártársunknál allergiás megbetegedést okoz a parlagfű pollenje.

 

Lakossági panaszbejelentés tehető személyesen vagy írásban az önkormányzati hivatalnál, e-mailen az onkormanyzat@pirto.hu címen vagy telefonon a 77/540-01-es telefonszámon.

 

Pirtó, 2014. szeptember 4.

 

 

                                                                                      Belágyi Mihály

                                                                                  kirendeltség vezető

                                                          Kiskunhalas Közös Önkormányzati Hivatal

Pirtói Kirendeltsége

6414. Pirtó, Dózsa Gy u 19.sz.

Tel: 77/540-010

e-mail: onkormanyzat@pirto.hu  

Ügyirat szám: 818/2014

IGAZOLÁS

 

bejelentés köteles tevékenység

nyilvántartásba vételéről

 

Igazolom, hogy a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet ( továbbiakban: Korm.r. ) 6.§- a értelmében Pirtó község közigazgatási területén működő üzletekről vezetett nyilvántartásunka az alábbi adatokat bejegyeztem:

 

Nyilvántartás sorszáma: 2/2014

 

A kereskedő

 

Neve: Kuklisné Győri Mária

Lakóhelye: 6414. Pirtó, Petőfi Sándor utca 77.

Egyéni vállalkozói nyilvántartási száma: 5389308

Kereskedő statisztikai száma: 43993873 – 0163- 231-03

Adószáma: 43993873-1-23

Székhelye:  6414. Pirtó, Petőfi Sándor 77.

 

Forgalmazni kívánt termékek a Korm.r. 6.sz. mellékelt szerinti megnevezése:

 

016302. Koszorú-és virágkötés nem saját termelésű növényből (nem művirágból)

478901. Egyéb áruk piaci kiskereskedelme.

 

Kereskedelmi tevékenység végzésének helyszíne: Piacok, vásárok Magyarország közigazgatási területén.

 

A bejelentés határozatlan időre szól.

A bejelentést a www.pirto.hu honlapon közzéteszem.

 

 

Az eljárási költséget Kuklisné Győri Mária bejelentő viseli, melyet a bejelentéssel egyidejűleg illetékbélyeg formájában lerótt.

 

Felhívom bejelentő figyelmét, hogy a Korm.r. 24.§-(1) bekezdése értelmében a kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy eleget tett a kereskedelmi tevékenység bejelentési kötelezettségének, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

 

Tájékoztatom, hogy ezen igazolás kiadása nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek beszerzése alól.

 

Pirtó, 2014. augusztus 19.  

 

 

 

                                                                                  Dr. Ferenczi Mária jegyző

                                                                                              Megbízásából

 

 

 

                                                                                              Belágyi Mihály

                                                                                            Kirendeltség vezető

 

 

 

 

Ügyintézés helye: Kiskunhalas Közös Önkormányzati Hivatal Pirtói Kirendeltsége.

                              6614. Pirtó, Dózsa Gy u 19.sz.

                              Tel: 77/540-010.

      e-mail: onkormanyzat@pirto.hu

 

FBH Nonprofit Kft.

Tisztelt Lakosság!

Kérjük, hogy az adataikban történő változásokat a mellékelt bejelentő nyomtatványon tegyék meg.

Nyomtassák ki, töltsék ki, majd postán (6521, Vaskút, 0551/2 hrsz.), e-mailen fbhnpkft@fbhnpkft.hu, esetleg személyesen (ügyfélszolgálati irodáink: Kiskunhalas, Szilárdy Áron u. 5-7.; Kiskőrös, Petőfi u. 108.; 6500 Baja, Szabadság út 22. ; 6521 Vaskút, Külterület 0551/2. ; 6300 Kalocsa, Érsekkert 4-1.; 6640 Csongrád, Bercsényi M. u. 39.;  6100 Kiskunfélegyháza, Deák F. u. 2.;     6900 Makó, Széchenyi tér 7. I/16) tudják eljuttatni részünkre.

A nyomtatvány letöltése

Tisztelettel:
         

    Illés Mihály, termelési vezető  megbízásából

    Csató Katalin, termelési asszisztens

Indul Pirtó legnagyobb beruházása

   Aláírták a kivitelezővel a megállapodást, így indulhat Pirtó történetének eddigi legnagyobb beruházása, az ivóvízminőség-javító program. A 202 millió forintos összköltségű fejlesztés az egész községben megváltoztatja majd a víz minőségét. A munkálatokat a halasi székhelyű Vízépszolg ’94 Kft. fogja végezni.

   Sorsdöntő pillanat ez számunkra – mondta a Pirtói községházán az aláírást követően Nagy Ferenc polgármester. – Szükség van a program elindítására, hogy egészséges vízhez jusson a lakosság és a vizünk megfeleljen az európai uniós, illetve a saját magunknak támasztott követelményeknek. A programot 2015 májusára szeretnénk befejezni. A beruházás teljes bekerülési költsége 202 millió forint. A Pirtói ivóvízminőség-javító projektre Pirtó község önkormányzata 182.599.782 forint, támogatást kap az Európai Uniótól és a Magyar Államtól. A projekt az Európai Unió támogatásával a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg az Új Széchenyi terv keretében.  - Az önerő is nagy megterhelést jelentene a községnek, így a Belügyminisztérium Önerő Alapjához adtunk be pályázatot, még nem kaptunk erről értesítést, de bízunk a sikerben – nyilatkozta a polgármester a költségekről. Varga István a Vízépszolg ’94 Kft. ügyvezetője arról adott tájékoztatást, hogy Pirtón az ammónia okozza a legnagyobb problémát, amit ki kell küszöbölni a beruházás során. A feladatok közé hálózat rekonstrukció és bővítés, valamint egy kút fúrása tartozik a biztonságos vízellátás érdekében. - Azt vállaltuk, hogy a szerződés aláírását követően szinte azonnal megkezdjük a kivitelezést. Az év végéig szeretnénk befejezni az érdemi munkát, és utána már csak a próbaüzem lesz hátra. A lakosságnak érdemi vízkimaradásra nem kell számítani és minimális zavarással próbáljuk megoldani a feladatot – mondta a kivitelező cég vezetője. - A kivitelezési engedély beszerzése még folyamatban van, de már van, amit e nélkül is el lehet kezdeni, így napokon belül megjelenhetnek Pirtón a munkások – nyilatkozta a Pirtói vízmű telepnél Belágyi Mihály a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Pirtói kirendeltség vezetője.  Minden utcában megfelelő minőségű víz lesz a program végére és van még egy óriási előnye a beruházásnak. Most fésűs rendszerű a vízellátás a községben, ez megszűnik és körvezetékek lesznek. A végpontokon most gyakran előfordul, hogy sárga a víz, ilyen már nem lesz a jövőben, mert nem lesznek végpontok és gyakorlatilag egy körvezeték lesz az egész település – fűzte hozzá Belágyi Mihály.

A Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. tájékoztatja a szolgáltatási körében működő önkormányzatokat, közületeket, vállalkozásokat és a területen élő lakosságot, hogy a Kiskunhalasi Regionális Hulladékkezelő Központ (Kiskunhalas Külterület, Alsószállás puszta 0995/12) a mai naptól nem fogad zöld hulladékot.

A keletkező zöldhulladékot társaságunk a hulladékudvarokban (Kiskunhalas, Soltvadkert, Kecel, Kiskunmajsa, Jánoshalma, Kiskőrös telephelyeken), nyitva tartási időben továbbra is térítésmentesen átveszi.

Kiskunhalas, 2014. május 13.

Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft.

6400 Kiskunhalas, Szilády Áron u. 5-7.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Ellenőrzések az őstermelők érdekében

 

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága az idei évtől a 228/1996. (XII.26.) Korm. rendelet alapján megkezdi az őstermelői igazolványok használatának és az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzését a piacokon, vásárokban, mozgó standokon, útszéli illetve a saját ingatlanon történő árusítóhelyeken a megye teljes területén.

 

Az ellenőrzések célja az őstermelői igazolvánnyal való visszaélések mérséklése, a saját gazdaságra vonatkozó valótlan nyilatkozattal kiváltott őstermelői igazolvánnyal értékesítők, a nem saját termelésű terméket értékesítők kiszűrése. Kiemelt cél a folyamatos ellenőrzéssel, hatósági jelenléttel a tényleges őstermelői tevékenységet végző termelők piaci lehetőségeinek javítása, a fogyasztók őstermelők által kínált árukkal szembeni bizalmának erősítése.

 

Az ellenőrzés jogosultsága kiterjed a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt, értékesített termék származásának vizsgálatára valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvány, értékesítési betétlap és az adatnyilvántartó lap ellenőrzésére, mely iratokat az őstermelőnek az árusító helyen magánál kell tartania.

 

Szabálytalanság esetén az ellenőrök jogosultak az igazolványt visszatartani, ha az igazolványban és az adatnyilvántartó lapon feltüntetett értékesítésre szánt termékek köre, és az értékesítő helyen lévő termékek eltérnek.  Jogosultak továbbá az igazolványt visszavonni, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt, vagy értékesített termék mennyisége 10%-kal vagy azt meghaladó mértékben több mint amennyit az adatnyilvántartó lapján bejelentett, valamint a mezőgazdasági őstermelő saját gazdasága adatai alapján lehetősége van termelni.

 

(Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal)

TájGazda – A jó minőséget támogató tanúsítási rendszer,

ami teljesíti a kötelező Uniós előírásokat is.

 

 

A gazdálkodók számára az egyik kiszámítható bevételi forrást a földhöz köthető támogatások jelentik. Az Európai Unióban 2014-től megváltoznak a korábbi szabályok. Ahhoz, hogy valaki elérhesse az éves 260 eurós hektáronkénti támogatást, új feltételeknek kell megfelelnie. Ez elérhető egy új, az egészséges termelést és termékeket támogató rendszer segítségével.

 

 

A Dél-Alföldön nagyon sokan gazdálkodnak, de közülük sokan nem ismerik, hogyan érhetik el a legmagasabb földalapú támogatást úgy, hogy közben minőségi termelési technológiát honosítanak meg.  Egy békés-megyei kezdeményezés fejlesztette ki a jó minőséget hitelesítő tanúsítási rendszert, ami ennek eléréséhez segíti a termelőket, egyben maximális Európai Uniós támogatást és jó piaci lehetőséget is kínál.

 

Az egészségi állapot javításában és a gazdálkodói jövedelmek növelésében az életmód formálásán keresztül a megfelelő minőségi étkezéssel lehet leghamarabb kedvező eredményeket elérni. A mezőgazdasági termékek két legfontosabb felvevő piaca a családi és a közétkeztetés. Az egészségi állapot javítása népegészségügyi és nemzetgazdaságot érintő kérdés. Sajnos falvainkban és városainkban a helyi fogyasztásban meghatározó a külhoni, silány beltartalmi értékű és sokszor nem hiteles forrásból származó termék, és a családok jelentős része ezekből az alapanyagokból készíti ételeit. A családok egészséges ételalapanyagai, valamint a gyermek, a diák és munkahelyi élelmezésben előírt normák a helyi és tájgazdálkodásból származó termékekkel biztosíthatóak. Munkahelyeket teremthetünk úgyis, hogy közben egészségesebben étkezünk.

 

A minőségi alapanyag előállítás célja megegyezik azzal az Európai Uniós előírással, amely szerint a gazdák támogatása kapcsolódik valamilyen minősítés megszerzéséhez. Erre alkalmas a helyes, tájnak és környezetnek megfelelő gazdálkodást elismerő új dél-alföldi védjegy megszerzése.

 

Alapja, hogy hosszú távon az a mezőgazdasági termelés tartható fenn, amelynek célja a megfelelő mennyiségű, magas minőségű élelmiszer és rostanyag előállítása, gazdaságilag fenntartható, életképes termelés biztosítása; a helyi adottságoknak megfelelő legjobb technológiáknak a hagyományos gazdálkodási eljárásokkal történő együttes alkalmazása; a termelő gazdák, vidéki közösségek életkörülményeinek javítása. A TájGazda program a mezőgazdaság és az élelmiszeripar meglévő jogszabályainak és előírásainak betartása mellett azokra a lényeges és legjobb termesztési, előállítási gyakorlatokra vonatkozik, amelyek biztosítják, hogy az adott árut az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, az egészségmegőrzés szükségleteinek és a vásárlók igényeinek megfelelő többlet minőségben állítsák elő.

 

Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a fogyasztók elvárásai az élelmiszerrel - a termékek minőségével és biztonságával - kapcsolatosan a termelés, a feldolgozás, és a kereskedés során egyre inkább emelkedik. Jelentősen megnövekedett a gazdáknak az élelmiszerbiztonságban betöltött szerepük is. A piacon maradás érdekében fokozottan eleget kell tenniük a szigorodó szabályoknak és szabványkövetelményeknek. Hozzáadott értéket képviselő termékeket szükséges előállítaniuk, illetve a követelményeknek megfelelően új technológiákat, eljárásokat kell tevékenységükbe iktatniuk, mint amilyen a TájGazda Tanúsított Tájjellegű Gazdálkodás és Termék program.

 

Figyelembe véve az élelmiszertermékeket előállító gazdaságok gyors változásait, a globalizációs folyamatokat, valamint a növekvő fogyasztói aggályokat az előállított termékek minőségével és biztonságával, a termesztés környezeti kockázataival szemben, a TájGazda program iránt jelentős érdeklődés mutatkozik. A termelő gazdák, feldolgozók és a kiskereskedő láncok az egyre szorosabb minőségi és biztonsági kérdéseknek próbálnak megfelelni, hogy biztosítani tudják a termesztés hosszútávon történő fenntartását. A TájGazda program ezeknek a céloknak a megvalósításában nyújt segítséget.

 

A TájGazda program azokat a környezettel, gazdasággal, társadalommal kapcsolatos gazdálkodási ismereteket is tartalmazza, amelyek biztosítékai az egészséges és biztonságos mezőgazdasági termék előállításnak. A termelő gazdák, elsősorban a gyümölcstermesztésben és a zöldségtermesztésben, már alkalmaznak olyan technológiai elemeket, amelyek a mezőgazdaság hosszú távú fennmaradásnak a biztosítékai.

 

A TájGazda programról bővebb információkat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAKLap című újságjának márciusi számában a 20. oldalon olvashatnak. http://nak.hu/images/Kamara/NAKlap/NAKlap_2014_03_online.pdf

 

További információk: dr. Lakó Sándor 06-302-552-744,

email: lako.sandor@aranyhomok.hu

vagy    tajgazda@gmail.com

www.tajgazda.hu

Kecskemét Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Tel.: 76/502-810, Fax: 76/502-820

 

 

Ágasegyháza	Jakabszállás	Nyárlőrinc
Apostag	Kecskemét	Orgovány
Ballószög	Kerekegyháza	Pálmonostora
Bugac	Kiskunfélegyháza	Petőfiszállás
Bugacpusztaháza	Kunadacs	Szabadszállás
Dunaegyháza	Kunbaracs	Szalkszentmárton
Dunavecse	Kunpeszér	Szentkirály
Felsőlajos	Kunszállás	Tass
Fülöpháza	Kunszentmiklós	Tiszaalpár
Fülöpjakab	Ladánybene	Tiszakécske
Gátér	Lajosmizse	Tiszaug
Helvécia	Lakitelek	Városföld

 

 

Kiskunhalas Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Tel.:77/421-355, Fax: 77/520-083

 

 

Akasztó	Jászszentlászló	Móricgát
Balotaszállás	Kaskantyú	Páhi
Bócsa	Kecel	Pirtó
Borota	Kelebia	Rém
Császártöltés	Kéleshalom	Soltszentimre
Csengőd	Kiskőrös	Soltvadkert
Csólyospálos	Kiskunhalas	Szank
Fülöpszállás	Kiskunmajsa	Tabdi
Harkakötöny	Kisszállás	Tázlár
Imrehegy	Kömpöc	Tompa
Izsák	Kunfehértó	Zsana
Jánoshalma	Mélykút

 

 

Pirtó Község Önkormányzati Képviselő-testületének

4/2014.(II.28.) ökr.sz. rendelete

a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Megtekintés

PIRTÓ KÖZSÉG HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGÁNAK

 

1/2014. (II.10.) számú határozata

 

Pirtó Község Helyi Választási Bizottsága a helyi önkormányzati képviselők jogállásainak egyes  kérdéseiről szóló 2000.évi XCVI.törvény 2.§.d.) pontja valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010.évi L.tv. 21.§.(1) bekezdése alapján

 

HIRKÓ BALÁZS önkormányzati képviselő  és

 

lemondásával megüresedett mandátum kiadása tárgyában meghozta az alábbi határozatot:

 

Pirtó község Helyi Választási Bizottsága  Hirkó Balázs megüresedett önkormányzati képviselői helyére önkormányzati  képviselői mandátumot Pirtó község egyéni listáján következő legtöbb szavazatot kapott LENGYEL PÉTER  képviselőjelöltnek rendeli kiadni.

 

 

A határozat ellen jogszabálysértésre hivatkozással a határozat közzétételétől  számított 2 napon belül  a Bács-kiskun megyei  Választási Bizottsághoz  ( 6000. Kecskemét, Deák tér 3.sz. ) címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést Pirtó Község Hely Választási Bizottságához 6414. Pirtó, Dózsa György utca 19.sz. kell benyújtani úgy, hogy az legkésőbb 2014.február 13.-án  16.00 óráig megérkezzen.

A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezés jogszabálysértésre való hivatkozásának alapját, benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), ha ezektől eltérő, akkor a levelezési címét, illetőleg a kézbesítési megbízott nevét, telefon/fax számát és elektronikus levelezési címét.

 

INDOKOLÁS

 

Hirkó Balázs  önkormányzati képviselő 2014.január 21-én kelt és ezen a napon Pirtó Község Polgármestere kezéhez érkezett levelében  lemondott képviselői mandátumáról, lemondó levelében  megküldte  képviselői megbízólevelét.  A lemondás okát a lemondott képviselő nem indokolta, a lemondás nem vonható vissza. A lemondás napja az a nap, amikor a lemondó levél a  Polgármesterhez  érkezett, ez 2014.január 21. 

Pirtó Község Polgármestere 2014.január 30-án tartott képviselő-testületi ülésen a lemondás tényét bejelentette.

 

A helyi önkormányzati képviselők jogállásainak egyes kérdéseiről szóló 2000.évi XCVI.tv.  2.§.d.) pontja  alapján a képviselő megbízatása megszűnik lemondással.

A tv- 3.§.(2) bekezdése alapján a lemondás tényét a Polgármester a lemondást követő képviselő-testületi ülésen ismerteti. A 3.§.(3) bekezdés alapján a lemondás nem vonható vissza.

 

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010.évi L.törvény 21.§.(1) bekezdése alapján, ha az egyéni listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép.

 

A 2010.október 3-án megtartott Pirtó község egyéni listás képviselő-választás eredménye alapján a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt LENGYEL PÉTER  120 db szavazattal, ezért Pirtó község Helyi Választási Bizottsága  Lengyel Péter  írásbeli nyilatkozatát is figyelembe véve  a települési képviselői mandátumot Pirtó község egyéni listáján következő legtöbb érvényes szavazatot elért LENGYEL PÉTER részére rendelte kiadni.

 

A Helyi Választási Bizottság Lengyel Péter részére a Megbízólevelet jelen határozat jogerőre emelkedését követően Pirtó Község Önkormányzati Képviselő-testülete soron következő ülésén adja át.

 

A Helyi Választási Bizottság döntése a hivatkozott jogszabályhelyeken valamint a választási eljárásról szóló 1997.évi C.törvény (továbbiakban: Ve. ) 29/B.§.(1) .(2) bekezdésein alapul.

 

A jogorvoslatról történő tájékoztatás a Ve. 79.§. (1)-(2) bekezdésein, valamint a 8.§.(1)-(2) és (4) bekezdésén alapul.

 

A Helyi Választási Bizottság hatásköre és illetékessége a Ve. 105/A.§.(2) bekezdés h.) és i.) pontjain alapul.

 

A jelen határozatot Pirtó Község honlapján www.pirto.hu és Pirtó Község Önkormányzati hivatala hirdetőtábláján  teszi közzé, továbbá egy példányt megküld Lengyel Péter Pirtó, Rákóczi u 40.sz. alatti lakosnak.

 

 

Pirtó, 2014. február 10.

 

                                                                              Mikovics Andrásné

                                                                 Pirtó Község Helyi Választási Bizottság

                                                                                        elnöke

PIRTÓ KÖZSÉG HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGÁNAK

 

2/2014. (II.10.)  számú határozata

 

Pirtó Község Helyi Választási Bizottsága a helyi önkormányzati képviselők jogállásainak egyes  kérdéseiről szóló 2000.évi XCVI.törvény 2.§.d.) pontja valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010.évi L.tv. 21.§.(1) bekezdése alapján

 

HIRSCH GYULA önkormányzati képviselő

 

lemondásával megüresedett mandátum kiadása tárgyában meghozta az alábbi határozatot:

 

 

Pirtó Község Helyi Választási Bizottsága  Hirsch Gyula  megüresedett önkormányzati képviselői helyére önkormányzati  képviselői mandátumot Pirtó község egyéni listáján következő legtöbb szavazatot kapott FÖLDI FERENC  képviselőjelöltnek rendeli kiadni

 

A határozat ellen jogszabálysértésre hivatkozással a meghozataltól számított 2 napon belül  a Bács-kiskun megyei  Választási Bizottsághoz  ( 6000. Kecskemét, Deák tér 3.sz. ) címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést Pirtó Község Hely Választási Bizottságához 6414. Pirtó, Dózsa György utca 19.sz. kell benyújtani úgy, hogy az legkésőbb 2014.február 13-án 16.00 óráig megérkezzen.

A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezés jogszabálysértésre való hivatkozásának alapját, benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), ha ezektől eltérő, akkor a levelezési címét, illetőleg a kézbesítési megbízott nevét, telefon/fax számát és elektronikus levelezési címét.

 

INDOKOLÁS

 

Hirch Gyula önkormányzati képviselő 2014.január 21-én kelt és ezen a napon Pirtó Község Polgármestere kezéhez érkezett levelében  lemondott  képviselői mandátumáról,  lemondó levelével  megküldte  képviselői megbízólevelét.  A lemondás okát a lemondott képviselő nem indokolta, a lemondás nem vonható vissza. A lemondás napja az a nap, amikor a lemondó levél a  Polgármesterhez  érkezett, ez 2014.január 21. 

Pirtó Község Polgármestere 2014.január 30-án tartott képviselő-testületi ülésen a lemondás tényét bejelentette.

 

A helyi önkormányzati képviselők jogállásainak egyes kérdéseiről szóló 2000.évi XCVI.tv.  2.§.d.) pontja  alapján a képviselő megbízatása megszűnik lemondással.

A tv- 3.§.(2) bekezdése alapján a lemondás tényét a Polgármester a lemondást követő képviselő-testületi ülésen ismerteti. A 3.§.(3) bekezdés alapján a lemondás nem vonható vissza.

 

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010.évi L.törvény 21.§.(1) bekezdése alapján, ha az egyéni listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép.

 

A 2010.október 3-án megtartott Pirtó Község egyéni listás képviselő-választás eredménye alapján a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt FÖLDI FERENC 110 db szavazattal, ezért Pirtó Község Helyi Választási Bizottsága  Földi Ferenc írásbeli nyilatkozatát is figyelembe véve  a települési képviselői mandátumot Pirtó község egyéni listáján következő legtöbb érvényes szavazatot elért FÖLDI FERENC  részére rendeli kiadni.

 

A Helyi Választási Bizottság Földi Ferenc részére a Megbízólevelet jelen határozat jogerőre emelkedését követően Pirtó Község Önkormányzati Képviselő-testülete soron következő ülésén adja át.

 

A Helyi Választási Bizottság döntése a hivatkozott jogszabályhelyeken valamint a választási eljárásról szóló 1997.évi C.törvény (továbbiakban: Ve. ) 29/B.§.(1) .(2) bekezdésein alapul.

 

A jogorvoslatról történő tájékoztatás a Ve. 79.§. (1)-(2) bekezdésein, valamint a 8.§.(1)-(2) és (4) bekezdésén alapul.

 

A Helyi Választási Bizottság hatásköre és illetékessége a Ve. 105/A.§.(2) bekezdés h.) és i.) pontjain alapul.

 

A jelen határozatot Pirtó Község honlapján www.pirto.hu és Pirtó Község Önkormányzati hivatala hirdetőtábláján  teszi közzé és egy példányt megküld Földi Ferenc Pirtó, Petőfi u 11.sz. alatti lakosnak.

 

 

Pirtó, 2014. február 10.

 

                                                                              Mikovics Andrásné

                                                                 Pirtó Község Helyi Választási Bizottság

                                                                                        elnöke

 

 

 

 

KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY

ALAPÍTÓ OKIRATA

( egységes szerkezetben )

 

 

 

1./  Intézmény neve: VACKOR ÓVODA

Törzsszáma:    633006

Adószáma:      16640791-1-03

Bankszámla száma: 11732064 - 16640791

OM azonosító:            027914

 

2./ Intézmény székhelye: 6414. Pirtó. Rákóczi u 2.

 

3./ Létrehozásáról rendelkező önkormányzati határozat száma:

 

4./ Jogszabályban meghatározott közfeladata:

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.tv. 7.§.(1) bek. alapján:  óvodai nevelés

 

5./ Jogállása: önálló jogi személy

 

6./ Intézmény típusa:      köznevelési intézmény -  óvoda

7./ Tevékenységei:   -  óvodai nevelés

-          iskolai életmódra felkészítés,

-          gyermekétkeztetés

 

Az intézmény szakágazati kódja:

851020            óvodai nevelés

 

Szakfeladatai:          

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ellátása:

testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos,  az

autista, a halmozottan fogyatékos, a súlyosan halmozottan  fogyatékos,

a beszédfogyatékos, az enyhén értelmi fogyatékos, a megismerő

funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos

rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése,

ellátása

856012 Korai fejlesztés, gondozás

856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek,

programok

890114 Hátrányos helyzetű  gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító

programok

890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek,

fiatalok részére

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb

időtartamú foglalkoztatása

 

8./ Vállalkozási tevékenysége:  vállalkozási tevékenységet nem folytat

 

9./ Illetékessége, működési köre:       Pirtó község  közigazgatási területe

 

10./ Az intézmény irányító szerve:    Pirtó Községi Önkormányzat képviselő-testülete

   6414. Pirtó, Dózsa Gy u 19.

 

11./ Az intézmény alapító szerve:      Pirtó Községi Önkormányzat képviselő-testülete

   6414. Pirtó, Dózsa Gy u 19.

 

12./ Az intézmény felügyeleti szerve: Pirtó Községi Önkormányzat képviselő-testülete

   6414. Pirtó, Dózsa Gy u 19.

 

13./  Gazdálkodási besorolása:

önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi, gazdasági feladatait 2013.február 28-ig Tázlár és Pirtó Községek Körjegyzősége, 2013.március 1-től a megalakításra tervezett Kiskunhalas Város Közös Önkormányzati Hivatala Pirtói Kirendeltsége látja el. Az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szerv közötti munkamegosztást és a felelősségvállalás rendjét külön megállapodás tartalmazza.

 

14./ Az Intézményvezető kinevezésének rendje:

Az intézményvezetőt nyilvános pályázat útján Pirtó Község Önkormányzati

Képviselő-testülete nevezi ki

 

15./ Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony:

Az intézmény vezetője gyakorolja az intézmény szervezeti és működési

szabályzatában és az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint a

munkáltatói jogokat.

 

Közalkalmazotti jogviszony, amelyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992.évi XXXIII.tv. rendelkezései az irányadók.

 

Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony, amelyre a Munka

Törvénykönyvéről szóló 1992évi XXII.tv. rendelkezései az irányadók, valamint

Megbízási jogviszony, amelyre a Ptk. rendelkezései az irányadók.

 

16./ Óvodai csoportok száma: 2 óvodai csoport

 

17./ Felvehető maximális gyermek- tanuló létszám: 45 fő

 

18./ Tagozatok ( csoportok ) megnevezése:  vegyes csoport

 

19./ Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon:

Az intézménynek a rendelkezésére áll a Pirtó, Rákóczi Ferenc u 2.szám,

Pirtói 37/I. hrsz alatti óvoda épület a kiegészítő helyiségekkel 212 m2 beépített

Alapterülettel és a  hozzá tartozó udvar rész, valamint az intézmény leltár

Szerinti ingó vagyontárgyai.

 

20./ Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga:

a./ Az intézmény a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni,

bérbe adni, illetőleg biztosítékként felhasználni vagy bármilyen módon

megterhelni.

b./ A fenntartói feladatokkal járó kötelezettségek ( állagmegóvás, karbantartás,

felújítás) az önkormányzatot terheli.

 

Pirtó, 2013. január 28.

 

Nagy  Ferenc                                                 Belágyi Mihály

polgármester                                                      körjegyző

 

 

Felhívás Adományozásra!

Tisztelt pirtói lakosok!

 

Településünkön sok gyermek, család nagy-nagy szegénységben éli mindennapjait! A közelgő tél, és ünnepek még több terhet rónak a szülőkre. Kérjük, aki teheti támogassa őket valamilyen formában! (Ruha, gyermekjáték, papír-írószer…)

 

Adományaikkal keressék bizalommal Barna Hajnalka Családgondozót, minden

kedden 8-16 óráig,

Pirtó, Dózsa Gy. u. 18. szám alatt.

 

Köszönettel:     

                                                       Barna Hajnalka, családgondozó

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

HIRDETMÉNY

a járási földhivatalok illetékességi területének változásáról

A járási hivatali rendszer megalakulásával összefüggésben szükségessé vált a járási hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási földhivatalok illetékességi területének a járási hivatalok illetékességi területéhez történő igazítása. A feladat 2013. év során előre megtervezett ütemterv alapján, szakaszosan kerül végrehajtásra.

A Bács-Kiskun megyében lévő járási földhivatalok területét érintő átcsatolásokra 2013. szeptember 25-én és 26-án kerül sor.

Bács-Kiskun megyében az alábbi átcsatolások lesznek:

 

Település	Jelenleg illetékes földhivatal	Átvevő földhivatal
Bácsbokod	Bajai Járási Földhivatal	Bácsalmási Járási Földhivatal
Bácsborsód	Bajai Járási Földhivatal	Bácsalmási Járási Földhivatal
Borota	Bajai Járási Földhivatal	Bácsalmási Járási Földhivatal
Rém	Bajai Járási Földhivatal	Bácsalmási Járási Földhivatal
Jánoshalma	Kiskunhalasi Járási Földhivatal	Bácsalmási Járási Földhivatal
Kéleshalom	Kiskunhalasi Járási Földhivatal	Bácsalmási Járási Földhivatal
Dunaegyháza	Kalocsai Járási Földhivatal	Kunszentmiklósi Járási Földhivatal
Izsák	Kecskeméti Járási Földhivatal	Kiskőrösi Járási Földhivatal
Fülöpjakab	Kiskunfélegyházi Járási Földhivatal	Kecskeméti Járási Földhivatal
Kunszállás	Kiskunfélegyházi Járási Földhivatal	Kecskeméti Járási Földhivatal
Tiszaalpár	Kiskunfélegyházi Járási Földhivatal	Kecskeméti Járási Földhivatal

Az illetékességi terület változását követően az érintett település földhivatali ügyeit az átvevő járási földhivatal fogja intézni.

A változással összefüggő informatikai feladatok elvégzése miatt a teljes informatikai rendszert le kell állítani, ennek megfelelően a járási földhivatalok zárva tartanak, így az alábbi időpontokban

nem lesz ügyfélfogadás:

2013. szeptember 25-én, 26-án és 27-én: a Bajai, a Bácsalmási, a Kalocsai, a Kiskunhalasi és a Kunszentmiklósi Járási Földhivatalban,

2013. szeptember 26-án és 27-én: a Kecskeméti, a Kiskőrösi és a Kiskunfélegyházi Járási Földhivatalban.

A járási földhivatalok nyilvántartásai a fenti időpontokban a TAKARNET rendszeren keresztül sem lesznek elérhetőek.

A járási földhivatalokban az ügyfélfogadás várhatóan 2013. szeptember 30-án (hétfőn) 8.00 órakor indul.

Az átállás miatti esetleges kellemetlenségért megértésüket kérjük. A földhivatalok zárva tartásának időpontjára tervezett ügyintézésük során kérjük a fentieket figyelembe venni.

 

                     

(Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal)

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

 

A Pirtói Ivóvízminőség-javító Programról

 

 A projekt az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Pályázati azonosító: KEOP-7.1.0/11-2011-0099

 

Tisztelt Lakosság !

 

Településünk ivóvize nem mindenben felel meg az Európai Uniós előírásoknak, ezért több éves előkészítő munka után 2013-2014-ben elvégezzük azokat a műszaki beavatkozásokat a vízellátó rendszerben,  amely után vizünk mindenben megfelel majd az uniós követelményeknek.

 

Korszerűsítjük a most üzemelő kutakat, hatékonyabbá tesszük a víztisztító rendszert, - a mostanitól nagyobb mennyiségben vonunk ki majd a vízből ammóniát – néhány utcában átépítjük a fő nyomóvezetéket. Az átépítés után csökkenni fog a csőtörések száma,  így minimális lesz – amit Önök közvetlenül tapasztalhatnak – a vízhiány, javul a vízellátás hatékonysága mivel csökkenni fog a hálózati veszteség.

A jelenlegi fő nyomóvezetékek végpontjai nincsenek összekötve – fésűs hálózati rendszer -,  emiatt a végpontokon  akár jelentős lehet a vízminőség romlása főleg a nyári időszakban, a felújítás során ezeket a végpontokat is összekötjük, így un. körvezeték-rendszer fog megvalósulni végpont nélkül. A  körvezetékben a víz természetes és folyamatos áramlása miatt nem tud a vízkő, homok stb. leülepedni és nem lesz pangó szakasz sem.  A tervezett műszaki átalakítások után biztonságosabb lesz a vízellátás , jobb, egészségesebb lesz településünk ivóvize.

 

Tisztelt Lakosság !

 

Amennyiben honlapukon  lévő tájékoztatókat végigolvassák, akkor mindenre kiterjedő, szakszerű információhoz juthatnak a tervezett vízminőség-javító projektünkkel kapcsolatban.   Megismerkedhetnek a projekt műszaki tartalmával és annak  pénzügyi oldalával egyaránt.

Az a településvezetés célja, hogy jó –és hosszú távon is fenntartható műszaki megoldás valósuljon meg, hogy az előkészítő és majd a kivitelezési szakasz is biztonságosan finanszírozható és teljes mértékben átlátható legyen.

Kérünk minden érdeklődőt, hogy rendszeresen figyeljék honlapunkat, keressék az Önöket érdeklő információkat és amennyiben valamilyen kérdésükre nem  találnak választ, személyesen is szívesen állunk az Önök rendelkezésére.

Kötelező felülvizsgálat

2012. július 20-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett kormányrendelet, mely a gázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatát írja elő. Ennek értelmében magát a felhasználói berendezést az üzembehelyezését követő 5 éven belül első alkalommal felül kell vizsgáltatni, majd a jövőben 5 évente azt meg is kell ismételni. Emellett 10 évente a csatlakozóvezetékek műszaki-biztonsági felülvizsgálatát is meg kell csináltatnia a tulajdonosnak. A rendelet 2012. szeptember 1-jétől hatályos, a legelső felülvizsgálatokat pedig legkésőbb 2016. december 31-ig végre kell hajtani. Az 1981 előtt vagy bizonytalan időpontban üzembe helyezett készülékeknél erre 2013. decemberi 31-ig kapnak haladékot a tulajdonosok.

A kormányrendelet előírja a felülvizsgálat során kitöltendő dokumentum tartalmát is, mely nagyjából három és fél oldalon keresztül sorolja a különböző szempontokat, melyeket a szakembernek ellenőriznie kell. Az ellenőrzés végén három minősítést kaphat az adott szempont: megfelel, feltétellel megfelel, illetve nem felel meg. A minősítés végén a tulajdonos az aláírásával tudomásul veszi a dokumentumban szereplőket.
Abban az esetben, ha valamelyik rész nem megfelelő minősítést kap, azt a szakember le is zárja, üzemen kívül helyezi, tulajdonosként pedig mielőbb gondoskodni kell a probléma orvoslásáról, mely természetesen csak a helyileg illetékes földgázelosztó vagy a vezetékes PB-gázszolgáltató engedélyével történhet.

Nem mindegy, ki végzi a felülvizsgálatot

A rendelet szerint csak az végezheti el ezt a felülvizsgálatot, aki műszaki-biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkezik. Az általa készített jegyzőkönyvet pedig köteles legalább 30 napig megőrizni. Mindez természetesen nem történik ingyen: a felülvizsgálat költségei a lakástulajdonost terhelik. Az ellenőrzés ára szerelőtől függően alakulhat, hiszen a rendelet nem szabályozza a felülvizsgálat költségeit. Az azonban biztos, hogy akármilyen rövid idő alatt történik a vizsgálat, a kiszállási díjat ki kell fizetni, és az esetleges beavatkozásokért is fizetni kell ezen felül. Így az ellenőrzés végösszege több ezer forint.

Találtunk egy fővárosi vállalkozót, akinek honlapján megtalálhatók az egyes szolgáltatási díjak: eszerint 5000 forint + áfa a kiszállás díja, egy felülvizsgálatot pedig 6000 forint + áfáért végez el, aminek a végeredménye 11 ezer forint + áfa. Vidéken természetesen ennél alacsonyabbak lehetnek a díjak, de 3-4000 forintos kiszállási díjjal és hasonló nagyságú felülvizsgálati díjjal mindenképpen számolni kell. A minisztérium ugyan megpróbálkozhatna azzal, hogy kötelező jelleggel megosztja a költséget a felhasználó és a szolgáltató között, ám a tapasztalatok szerint szinte biztos, hogy a szolgáltató végül ugyancsak a fogyasztóra hárítaná rá a felülvizsgálat árát.

---

19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet

a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 3. pontjában - az 5. § tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 2. pontjában - kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az ingatlan tulajdonosa köteles

a) a felhasználói berendezés - a gázfelhasználói technológia kivételével - műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy az e rendelet hatálybalépését megelőzően üzembe helyezett felhasználói berendezés esetében az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 5. évben és ezt követően 5 évente,

b) a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy az e rendelet hatálybalépését megelőzően üzembe helyezett csatlakozóvezeték esetében az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben és ezt követően 10 évente elvégeztetni.

2. § (1) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti, műszaki biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő végezheti.

(2) A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelést, továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni.

(3) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról az 1. mellékletben meghatározott tartalommal a felülvizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát az ingatlan tulajdonosának igazolható módon át kell adni, egy példányát pedig a földgázelosztó vagy a PB-gázszolgáltató részére 8 napon belül megküldeni. A jegyzőkönyvet az ingatlan tulajdonosa köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni. A földgázelosztó vagy a PB-gázszolgáltató a jegyzőkönyvet köteles nyilvántartani.

(4) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a helyszíni vizsgálat időpontjában fennálló helyzet szakszerű megállapításáért felelős.

(5) Amennyiben a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a felhasználási helyen, az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, akkor köteles a veszélyhelyzetet kiváltó okot megszüntetni és arról az ingatlan tulajdonosát a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni, és egyidejűleg a földgázelosztót vagy a vezetékes PB-gázszolgáltatót a jegyzőkönyv megküldése mellett haladéktalanul értesíteni köteles.

3. § Ez a rendelet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

4. § Az e rendelet hatálybalépése előtt üzembe helyezett felhasználói berendezés - a gázfelhasználói technológia kivételével -, vagy csatlakozóvezeték első műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az ingatlantulajdonos az alábbi időpontig köteles elvégeztetni:

a) az 1981. január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2013. december 31-ig,

b) az 1981. január 1-je és 1993. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2014. december 31-ig,

c) az 1994. január 1-je és 2003. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2015. december 31-ig,

d) a 2004. január 1-je és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében, vagy az a)-c) pont szerinti időpontban üzembe helyezett, de 2003. december 31-e után felülvizsgált felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2016. december 31-ig.

5. § A gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

Dr. Matolcsy György s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelethez

Felhasználási hely időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálat dokumentálásának tartalmi követelményei

JEGYZŐKÖNYV

Ingatlan tulajdonos neve:

Ingatlan tulajdonos elérhetősége:

Telefon: Fax: e-mail:

Felhasználó neve és elérhetősége, ha nem azonos az ingatlan tulajdonosával:

Név: Telefon: Fax: e-mail:

Felhasználási hely: POD azonosító

Ir. szám: Település: Utca: házszám / hrsz: em. ajtó

Felülvizsgálati osztály:

1. A csatlakozóvezeték és / vagy fogyasztói vezeték a telekhatár és az épületbe belépés helye között

Fsz.	Tárgy	Eltérés az üzembe helyezési követelményektől			Az eltérés minősítése
		Nincs	Van	Eltérés leírása* Megjegyzések	Meg- felel	Fel- tétellel meg- felel*	Nem felel meg*
1.	Nyomvonal szabályossága
2.	Védőtávolság, biztonsági övezet
3.	Anyag, kötésmód, tömítések alkalmassága
4.	Nyomásszabályozó (állomás) - kialakítás - alátámasztás - korrózióvédelem - védőtávolság - védőzóna - tömörség - villámvédelem - oltókészülékek
5.	Gázmérő (állomás - mérőkör - kerülő vezeték) - kialakítás - tartozékok - védőtávolság - védőzóna - tömörség
6.	Tartozékok alkalmassága - záró szerelvények - védőcsövezés / szaglócsövek - jelzőtáblázás
7.	Elpárologtató berendezések
8.	Folyadékfázisú szivattyúegység
9.	Folyadékfázisú vezeték bezárható szakaszaiba beépített biztonsági lefúvatók és azok zónái
10.	Korrózióvédelem. Térszint feletti elhelyezésnél a tartószerkezetek- és a megfogások alatt a korrózióvédelem megfelelősége

 

Fsz.	Tárgy	Eltérés az üzembe helyezési követelményektől			Az eltérés minősítése
		Nincs	Van	Eltérés leírása* Megjegyzések	Meg- felel	Fel- tétellel meg- felel*	Nem felel meg*
11.	Térszint feletti elhelyezés esetén alátámasztások, fix- és csúszó megfogások megfelelősége
12.	Fali felállások kialakítása
13.	Épületbe beállás, fali átvezetés kialakítása
14.	Tömörség

2. A csatlakozóvezeték és / vagy fogyasztói vezeték épületen belül

Fsz.	Tárgy	Eltérés az üzembe helyezési követelményektől			Az eltérés minősítése
		Nincs	Van	Eltérés leírása*  Megjegyzések	Meg- felel	Fel- tétellel meg- felel*	Nem felel meg*
1.	Nyomvonal szabályossága
2.	Anyag, kötésmód, tömítések alkalmassága
3.	Korlátozott élettartamú tartozékok (flexibilis kötőelemek)
4.	Nyomásszabályozó (állomás) - kialakítás - alátámasztás - korrózióvédelem - védőtávolság - védőzóna - tömörség - villámvédelem - oltókészülékek
5.	Gázmérő (állomás - mérőkör - kerülő vezeték) - kialakítás - védőtávolság - védőzóna - tömörség